Új határátkelők nyílhatnak

Új határátkelők nyílhatnak
Legkésőbb március 31-ig három új határátkelő állomás nyílhat Bihar megyében. A tárgyalások folynak, a felek még azt is el kell döntsék, hogy ezek eseti vagy állandó pontok legyenek.

Ez volt az egyik témája annak a tárgyalásnak, mely szerdán a Bihar Megyei Tanácsnál zajlott, és melyen jelen volt Mile Lajos kolozsvári főkonzul, Pásztor Sándor megyei tanácselnök, Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő, valamint az érintett három község közül kettőnek a polgármestere: az érsemjéni Balázsi József és a biharfélegyházi Kelemen Zoltán.

Az ezt követő sajtótájékoztatón Pásztor Sándor kifejtette: az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetéséből 70 millió euró lett kiutalva útépítésre, és legkésőbb 2017. március 31-ig meg kell nyíljon tíz új határátkelő a román-magyar határon, ellenkező esetben vissza kell fizetni a pénzösszeget (Bihar, illetve Hajdú-Bihar megyékben Pocsaj-Biharfélegyháza, a Bagamér-Érkenéz, Körösnagyharsány-Körösszeg határátkelőpontok lennének).

Mile Lajos azt mondta: az utóbbi napokban, hetekben előrelépés történt az ügyben, abból a szempontból, hogy rugalmasabb lett a román fél álláspontja, és ez reményre jogosít fel arra nézve, hogy egy eredményes együttműködés kezdődött el, „bár a megoldás még messze van”.

Szerinte egy új fázisba érkezett ez a folyamat, az utóbbi napok, hetek eseményeit pedig előrelépésnek nevezte. Sokáig ugyanis merev elzárkózást lehetett tapasztalni a román fél részéről. Hangsúlyozta: további egyeztetéseket igényel a határátkelőknek a megnyitása, a működtetése, a nyitva tartása. Előzményként fontos megemlíteni, hogy Magyarország és Románia is a pályázatok idején azzal a jogos hittel élt, hogy Románia záros határidőn belül tagja lesz a schengeni övezetnek, de ez sajnos nem következett be, és nem az érintett önkormányzatok hibájából. Jelen pillanatban ott tartunk, hogy azon szándék megfogalmazódott, hogy meg kell nyitni ezeket a határátkelőhelyeket, hiszen az alapfeltételek adódtak. Úgy fogalmazott: amikor azon gondolkodunk, hogy hol, milyen időközönként nyíljanak meg a határok, miként épüljenek ki az átkelési pontok, akkor az önkormányzatokra nem szabad olyan feltételeket erőltetni, melyek nem az ő kompetenciájuk. Arról is beszélt: annak idején a pályázatban megfogalmazódtak indikátorok, és ezeknek a teljesítését nem szerencsés korlátozni. Biztosítani kell a mérhetőséget, mekkora az áteresztő képessége ezeknek a pontoknak, milyen nyitvatartási órarend szükséges, és melyek a helyi igények. Ezen kívül azt is be kell látni, hogy az együttműködésben rögzíteni kell az egyes szereplőknek a szerződésszerű vállalásait. Az eddigi tárgyalások folyamán a magyar kormány többször kijelentette, hogy hajlandó segíteni az átkelési pontoknál az infrastruktúra kiépítésében. Nyilván azt is rögzíteni kell még, hogy ezt most mit jelent: konténereket, esetleg buszokat stb. „Nem tudok azonban olyan fejleményről, ami visszalépést jelentene ebben a tekintetben.”- nyomatékosította. Hozzátette: tisztázni kell azt is, mi az, amit a román fél vállal, hiszen ha leállósávról, sorompókról, táblákról beszélünk, látni kell pontosan, hogy mit tud ezekből az adott önkormányzat megvalósítani, és mi az, amire nem képes, vagy aminek teljesítéséhez állami segítségre van szüksége. Ezek azonban már olyan technikai kérdések, melyek megfelelő elszántsággal és belátással megoldhatóak. „Nem csupán ezen határ menti települések érdekeiről van ugyanis csak szó, tehát nem egy helyi provinciális érdekről beszélünk, hanem tágabb kontextusban legalábbis regionális érdekről, vagy ennél több, össznemzeti érdekként is értelmezhető a határátkelők megnyitása.”- vélekedett a diplomata.

Fontos lépés

Balazsi József érsemjéni polgármester felidézte, hogy az első lépést a határátkelés irányába akkor tették meg, amikor egy nap erejéig úgynevezett határrandevút szervezve Bagamérral közösen megnyitották a határt. Megjegyezte: azért is fontos lenne egy újabb határátkelő megnyitása mert a semjéni napközis gyermekek Bagamérról kapják a meleg ételt, és az autó a kerülő miatt oda-vissza 50 kilométert kell jelenleg megtegyen.

Kelemen Zoltán félegyházi polgármester azért nevezte hasznosnak, ha megnyílna egy újabb átkelőpont, mert sok anyaországi cégnek a telephelye a térségben működik, és ez fordítva is igaz, illetve Félegyháza visszanyerhetné régi rangját.

Szabó Ödön RMDSZ parlamenti képviselő reményét fejezte ki, hogy a párbeszéd vertikálisan és horizontálisan is gyümölcsöző lesz, hiszen ez mindenki érdeke.

Egyébként mindkét Bihar megyei magyar község azt jelezte, hogy akár napi szinten is lehetne működtetni a határátkelőket, a külügyminisztérium viszont egy olyan átiratot küldött, miszerint heti egy alkalommal, hétvégén, 10-18 óra között javasolja ezt. A tárgyalások mindenesetre folyamatban vannak, de a részletek csak ezután dőlnek el, legfelsőbb diplomáciai szinten.

Ciucur Losonczi Antonius