Új fejezet a huszárhagyomány-őrzésben

Új fejezet a huszárhagyomány-őrzésben
Szent Imre szobrának megkoszorúzásával kezdődött, majd a helyi iskolában folytatódott szombaton Hegyközszentimrén a Partiumi Hajdú-Kuruc-Huszár Hagyományőrző Egyesület közgyűlése.

Az évszakhoz képest enyhe, havazás helyett csepergő esőben kezdődött meg szombaton délben Hegyközszentimrén a Partiumi Hajdú-Kuruc-Huszár Hagyományőrző Egyesület közgyűlése, a Szalárd községhez tartozó falu névadója szobrának megkoszorúzásával. Bihar és Hajdú Bihar megyei huszárok álltak díszőrséget a hagyomány szerint a falu határában vadászbalesetben elhunyt Szent Imre herceg mellszobra mellett, melyet a huszáregyesületek képviselői, Szabó Ödön képviselő, továbbá Szalárd és Bihar községek elöljárói koszorúztak meg. A gyűlés az iskola tornatermében folytatódott, ahol az elnökségben helyet foglalók nevében Gellért Gyula ny.esperes, h.őrző vezérezredes köszöntötte a megjelenteket, műsorvezetőként ténykedve a továbbiakban. Nagy Miklós polgármester örömét fejezte ki, hogy sokan és sok helyről eljöttek “erőt meríteni a múltból” a hagyományőrzők közgyűlésére.

Szobor a fejedelemnek

Szabó Ödön beszéde elején elégedetten nyugtázta, hogy Gellért Gyula nyugdíjba vonulása nem jelenti egyben, hogy pontot tett volna hagyományőrző munkája végére is, majd felidézte a Bihar megyei huszárok elmúlt évtizedes történetét, indulva onnan, amikor 10 esztendeje debreceni huszárok érkeztek a március 15-i ünnepségre Nagyváradra, eljutva mára oda, hogy megyénk “exportál” huszárokat “odaáti” eseményekre. Hangsúlyozta a történtek nyomán kialakult személyes, baráti kapcsolatok fontosságát és továbblépésnek minősítette a közgyűlés megtartását. A huszár-események állandó résztvevője, az érköbölkúti Rákóczi Lajos magyartanárhoz méltóan frappánsan kar-, kor, sors- és bajtársait üdvözölte, majd az Erdélynek 5 fejedelmet adott Rákócziak koráról tartott rövid előadást. Bejelentette: az 1707-ben kiadott Székelyhídi Kiáltvány apropóján április 8-án szobrot állítanak a városhoz tartozó Érköbölkúton II.Rákóczi Ferenc fejedelemnek.

Tízéves huszárdiplomácia

Csontos János, a Hajdú Bihar Megyei Lovas- és Huszárhagyományőrző Egyesület elnöke egyebek mellett arról szólt, hogy ez a fajta hagyományőrzés nem olcsó, a “fizetség” pedig 1-2 jó szó, egy meghatott tekintet. Reményét fejezte ki, hogy az Álmosd-Diószeg csata imitációja tovább fog élni, illetve tudatta: idén március 15-re Aradra hivatalosak a Bihar és Hajdú Bihar megyei huszárok, a Szabadságszobor melletti ünnepségre. Szoboszlai Endre, a debreceni egyesület tagja és sajtófelelőse a “huszárdiplomácia” fogalmát járta körül, tapsot kiváltva hozzátéve: “Nekünk könnyű otthon magyarnak lenni, de ide jövünk magyarságot tanulni.” A beszédek közben 6 fiatalt vettek fel a Vay Ádám Kurucezred, illetve 6 felnőttet a Gróf Tisza István Huszárezred állományába.

Tervek 2015-re

Gellért Gyula beszámolt a 2014-es tevékenységükről, majd számos tervet felsorjázott 2015-re, amikor Bocskai- és Rákóczi megemlékezések fogják “uralni” a naptárt. A fegyverbemutató objektív okokból elmaradt, a közgyűlés zárása Zatykó Istvánnak, a Szentjobbi Hagyományőrző Huszár Egyesület elnökének osztályrésze volt. Beszédében köszönetet mondott a házigazdáknak, az esemény szervezőinek, majd mindenkit a hagyományok, ezen belül a huszárhagyományok továbbéltetésére buzdított, mely megfogalmazása szerint semmihez nem hasonlítható élményeket rejt. Végezetül Meleg Vilmos színművész (aki maga is h.őrző ezredes) adott elő egy részt “Magyarnak lenni” című versösszeállításából, a Szózat és a Himnusz éneklése után pedig a házigazdák vacsorát tálaltak.

Rencz Csaba