Tüntetéssorozat az autonómiáért

Tőkés László és Szilágyi Zsolt a sajtótájékoztatón
Tőkés László és Szilágyi Zsolt a sajtótájékoztatón
Akár Bukarestben és Brüsszelben is kész tüntetni az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), amennyiben a román kormány nem kezd párbeszédet a székelyföldi autonómia kérdésében.

Ezt Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke jelentette ki tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján. Tőkés szerint a múlt vasárnapi Nagy Menetelés az év eseménye volt Romániában, mert világosan megmutatta azt, hogy mit kíván a székely közösség. A sajtótájékoztatón közzétett, Tőkés László által jegyzett nyilatkozat pedig így fogalmaz: „Székelyföld területi autonómiájával együtt célul tűzzük ki Partium és más történelmi régiók önrendelkezésének, valamint Erdély regionális önkormányzatának a megvalósítását – a többségi románsággal való megegyezés alapján. A Székelyföldön kinyilvánított népakaratnak megfelelően, határozottan visszautasítjuk az ország önkényes és mesterséges módon való területi átszervezését – és ezzel ellentétben reprezentatív jellegű, kétoldalú párbeszédet kezdeményezünk a magyar nemzeti közösség képviselői és a román kormány között: a több szintű magyar autonómiáról.” Tőkés László a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy elvárják a román kormánytól, hogy párbeszédet kezdeményezzen az erdélyi magyarság képviselőivel az autonómia megvalósításáról, és ha ezt elmulasztja, akkor az EMNT és az EMNP a polgári engedetlenség eszközével fog élni annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon a román politikára. Emellett pedig Bukarestben, azt követően pedig Brüsszelben is tüntetni fognak az autonómiáért, amennyiben ebben a kérdésben nem történik előrelépés. A politikus hangsúlyozta, hogy az ország valamennyi történelmi régióját autonóm tartománnyá kellene átalakítani, mert ez szolgálná a legjobban mind maguknak a régióknak, mind pedig Romániának az érdekeit. Tőkés László felhívta a figyelmet arra, hogy a regionális autonómia nem pusztán magyar kérdés. Ebben a vonatkozásban jó példa a mócföldi románok tiltakozása a verespataki bányaberuházás ellen, hiszen ez is a helybelieknek azt a követelését fejezi ki, hogy a kormányzat az ő beleegyezésük nélkül döntsön az ő régiójukat érintő kérdésben. Tőkés bejelentette, hogy szándékukban áll tüntetést szervezni Székelyföldön a verespataki bányaberuházás ellen, ezzel is mintegy szolidaritást vállalva a mócföldi románokkal.

Szerbia és a kisebbségek

Tőkés László a sajtótájékoztatón elmondta: januárban indul a csatlakozási tárgyalás az Európai Unió és Szerbia között, és ennek okán az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottságának küldöttsége melynek tagja Tőkés László is, látogatást tett Szerbiában, és külön megbeszéléseket folytatott a kisebbségi ügyekben illetékes minisztériumok, valamint a szerb parlament Emberi és Kisebbségi Jogi Bizottságának képviselőivel, továbbá a nemzeti kisebbségek tanácsainak vezetőivel. Mint Tőkés László jelezte, az említett bizottság főként a szexuális kisebbségek, valamint a roma kisebbség helyzete iránt érdeklődött, a Szerbiában élő, mintegy húsz nemzeti kisebbség iránt érdektelenséget mutatott, és mint Tőkés mondta, csak az ő közbenjárására került be a záróközlemény-tervezetbe az nemzeti kisebbségek helyzetére vonatkozó utalás, de az is csak az alábbi, megszépített formában: „üdvözli az etnikumközi feszültségek csökkenését Vajdaságban, ahol a kisebbségek általában véve kellő védelemben részesülnek”. Tőkés emlékeztetett arra, hogy korábban már kifejezte tiltakozását a szerbiai igazságügyminisztérium felé a Timok völgyi vlachokat ért sérelem miatt, akik ellen csupán azért folyik rendőrségi eljárás, mert egy ünnepség keretében egy településen keresztet állítottak, és az ünnepséget román nyelven bonyolították le. De ugyanígy szót emelt Tőkés László a több mint egy éve, törvényellenes módon vizsgálati fogságban tartott hét temerini magyar fiatal védelmében és kiszabadítása érdekében. Tőkés kifejtette, hogy a várhatóan januárban elkezdődő csatlakozási tárgyalások során lehetőség nyílik a kisebbségi, illetve a magyar érdekek fokozott érvényesítésére, ezért a politikus hangsúlyozta, hogy két követelményt mindenképpen előfeltételként kellene támasztani Szerbia európai csatlakozásával szemben: a délvidéki magyarság helyzetének rendezését, kollektív jogainak és teljes körű autonómiájának biztosítását, valamint a második világháború végén a magyar és más nemzetiségek ellen elkövetett tömeggyilkosságok elismerését és jóvátételét, vagyis az áldozatok rehabilitálását és leszármazottaik kárpótlását, ehhez kapcsolódóan pedig a kollektív bűnösség törvény általi feloldását.

Pap István