Tüntetés a keresztény család egységéért

Tüntetés a keresztény család egységéért
Több mint kétezer ember vett részt szombaton délben Nagyvárad főterén azon a tüntetésen, melyen a keresztény családeszmény mellett emelték fel szavukat egyházi, közéleti elöljárók.

Fagypont alatti hidegben, de napfényes időben gyülekezett a város főterére az utóbbi évek legnagyobb szabású tüntetésére több mint kétezer ember, akik szolidaritást vállaltak azokkal a Norvégiában élő román állampolgárságú családokkal, amelyektől a Barnevernet norvég gyermeksegítő intézmény elvette gyermekeiket, a híresztelések szerint azért, mert a szüleik testileg fenyítették, és túlságosan radikális keresztény szellemben nevelték őket. Nagyon sok tüntető kezében norvég zászló volt látható, a zászlókon pedig többnyire ez a felirat volt olvasható: „Norvégia, add vissza a gyerekeket családjaiknak!” Emellett a szervező nagyváradi román baptista és pünkösdista egyházak emberei színes lufikat és plakátokat osztogattak a tüntetőknek, melyeken szintén különféle, Norvégiának, Klaus Iohannis, román államfőnek, valamint a norvégiai román családoknak címzett üzenetek voltak felírva.

Célok

A déli tizenkét órától kezdődő és két óráig tartó rendezvényen számos szónok felszólalt a Fekete Sas Palota előtt épített emelvényen, köztük az összes nagyváradi keresztény egyház képviselői és a városi, megyei közélet vezető személyiségei. A tüntetést szervező nagyváradi baptista és pünkösdista egyházak képviselői felolvasták az erre az alkalomra megfogalmazott közleményt, melyben leszögezik, hogy e békés tüntetéssel az a céljuk, hogy kifejezzék szolidaritásukat a Norvégiában hitük miatt szenvedő román származású családokkal, hogy tiltakozzanak a Barnevernet önkényeskedő eljárása ellen, illetve hogy felkérjék a romániai hatóságokat, hogy lépjenek fel aktívabban ebben az ügyben. A nyilatkozat ugyanakkor hitet tesz a keresztény családfelfogás mellett, mely szerint a családot a férj és a feleség, azaz a férfi és a nő, valamint a gyermekek alkotják.

Keresztény család

A szónoklatok sorát Sofronie Drincec nagyváradi ortodox püspök nyitotta meg, aki a szenvedő családok iránti szolidaritásvállalás szükségességét hangsúlyozta, majd Böcskei László római katolikus megyés püspök emelkedett szólásra. Ő többek között elmondta: a család intézményét külső és belső támadások érik. A keresztény hit szerint a család a társadalmi élet alapsejtje, amelyben a gyerekkortól meg lehet tanulni a morális értékeket, ezért a család egységét megbontani kívánó bármiféle törekvés nem más, mint merénylet a család és a társadalom ellen. Majd arra kérte a politikai közösséget, hogy biztosítsa a családoknak az otthonteremtés, a gyermekvállalás, valamint a gyermekeknek a saját morális, vallási meggyőződésük szerinti nevelésének a szabadságát. „Hiszek a hagyományos családban és annak missziójában” – mondta román nyelvű beszédében Böcskei László, aki ezt követően magyarul szólt az egybegyűltekhez: „Értékeljük a családot, fogjunk össze, védjük meg a külső és a belső veszélyektől, erre tanít hitünk, ezt követeli emberségünk!” A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Vinczéné Pálfi Judit arra hívva fel a figyelmet, hogy a mai Európában bűnnek számít az, ha valaki Isten törvényei szeretne élni.

Értékek

Virgil Bercea görög-katolikus püspök felszólalása után a közéleti személyiségek fogalmazták meg gondolataikat. Mircea Malan, Nagyvárad alpolgármestere, Cornel Popa, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Florin Bodog, Cseke Attila és Florica Chereches honatyák szintén a család és a gyermekek jogairól beszéltek. Cseke Attila román és magyar nyelvű beszédében kiemelte, hogy Európa nyugati és keleti részén élő közösségeknek is megvannak a maguk értékei, és „ha az értékek Európájáról beszélünk, akkor úgy, ahogy mi elfogadjuk a nyugat-európai értékeket, ugyanúgy másoknak is el kell fogadniuk a mi értékeinket. Meg kell tanulnunk azt, hogy mi, akik Romániában élünk, semmivel sem vagyunk alacsonyabb rendűek másoknál, megvannak a magunk hagyományos értékei, amelyekhez ragaszkodnunk kell a továbbiakban is, és ha nem hajtjuk le fejünket minden egyes problémában, akkor a mi értékeink fontosakká válhatnak mások számára is. Úgy ahogy mi betartjuk, és álmodunk olykor Nyugat-Európa értékei után, így a mi számunkra fontos értékeket is be kell tartsa Nyugat-Európa.”

A szégyen éve

A politikusok felszólalásai után a neoprotestáns egyházak képviselői szólaltak fel. Ezen szónoklatok közül kiemeljük Szabó László, a nagyváradi magyar baptista gyülekezet képviselőjének zömében magyar nyelven elmondott beszédét, aki felidézte, hogy néhány évvel ezelőtt egy család hazaköltözött Norvégiából, méghozzá azért, mert el akarták venni tőlük a gyermekeiket. „Akkor nem értettük, miről beszélnek, most már értjük” – mondta Szabó László, majd így folytatta: „Ami Norvégiában történik, az nem minősíthető másnak, mint a gyerekek erőszakos elszakításnak az ő családjaiktól, annak okán, hogy radikális keresztény nevelésben részesítették őket a szülők. Kérdezem én, hogy mit értünk radikális keresztény neveltetésen? Talán azt, hogy gyermekeinknek elmondjuk a szentírás igazságait, megtanítjuk őket imádkozni, és elmondjuk nekik, hogy a bűnnek súlyos következményei vannak az ő életükre nézve? Az, aminek napjainkban szemtanúi vagyunk, az a bibliai családnak az ellentéte”. Szabó Lászlónak e legutolsó gondolatát fejtette ki egy másik neoprotestáns egyházi elöljáró, aki 2015-öt a szégyen évének nevezte, amiért az Egyesült Államokban és Írországban legalizálták a meleg házasságot. „Mi nem akarjuk, hogy a mi országunkban is törvényben szentesítsék ezt a csúfságot! Inkább legyünk keresztények az Európai Unión kívül, mint szodomiták az Európai Unióban!” – szögezte le. A hosszú, két órás rendezvényt a lufik magasba engedésével zárták le a jelenlevők.

Pap István

Címkék: ,


0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter