Bizony az ezen a részen járó magasabb termetűeket búbolta a kihajló ringló, amely nyáron potyogott, és ilyenkor sikamlós ragaccsá vált a járda. Ha nem figyeltek, a ház előtt megtépte ruhájukat a drótfonaton kibúvó ezüstfa. Méteres gaz éktelenkedett az úttest mellett. Utcánk fura zöld szigete volt ez az ötvenméternyi rész, amelyet évente egyszer az önkormányzat napszámosai lenyírtak, vagy néha valamelyik szomszéd, akinek bántotta a szemét a rendetlenség, áttolta a gazon a fűnyíróját.
Valamiféle fóbiájuk lehetett a kertészkedés, mert az amúgy rendes házaspár sem saját kertjét, sem az utcai részt soha nem ápolta, s ha valaki elvégezte helyettük a kinti munkát, akkor köszönet sem járt érte.
A kertvárosi részeken sétálók már megszokhatták, hogy a közösségi akarat kevés helyen érvényesül, általában ahány ház, annyiféle utcai kert. Kevés az olyan utca, ahol valamiféle összhang alakult ki a szomszédok között. Pedig az egész környéket felértékelné, ha közös elképzelés szerint telepítenék a ház előtti miniparkokat.
Folytatás az edenkert.hu oldalán
