Tudós miniszterelnök volt Antall József

Tudós miniszterelnök volt Antall József
Nagyvárad- Szerdán este az RMDSZ Bihar megyei szervezete által életre hívott Szacsvay Akadémia Történelem és személyiség modulja keretében Erdődy Gábor, az MTA doktora, az ELTE oktatója tartott előadást Antall József miniszterelnökről az Ady Endre Középiskola dísztermében.

 

Erdődy Gábor történész idézetekkel tarkított értekezésében a magyarság ügyei iránt töretlenül elkötelezett államférfiúként, a jogállamiság és az alkotmányosság megtestesítőjeként mutatta be Antall József néhai miniszterelnököt. Az életével kapcsolatban elmondta, hogy 1932-ben született és 1993. december 12-én halt meg, vagyis 61 évesen, politikus mivolta szempontjából viszonylag fiatalon, hiszen kollégái ilyenkor általában erejük teljében vannak még. Kisnemesi családból származott, jogász édesapja a harmincas években kormányhivatalnok volt, a vészkorszakban pedig igyekezett csökkenteni a zsidó deportálások intenzitását és a lengyelországi menekültek befogadása mellett volt. Ifj. Antall József a piaristáknál tanult, 1950-ben érettségizett, majd az ELTE-n tanult magyar történelem, levéltár és könyvtár szakon. Diplomamunkáját Eötvös Józsefről írta. Felsőfokú tanulmányai elvégzése után levéltárban dolgozott és gimnáziumban tanított. Az 1956-os forradalomban és szabadságharcban aktív szerepet vállalt, ezért ennek leverését követően többször letartóztatták, de édesapja közbenjárásának köszönhetően csak rövidebb időre. 1959-ben először eltanácsolták, majd örökre eltiltották a tanári pályától és történészként sem tudott elhelyezkedni. Könyvtárosként dolgozott, 1964-től tudományos kutatóként, 1974-től pedig múzeumigazgatóként folytatta pályafutását. Ebbéli minőségében nemzetközi elismerésben részesült, a nyolcvanas évek végén pedig bekapcsolódott az ellenzéki politikai mozgalmakba. Bár nem volt ott Lakitelken az alapítók közt, az MDF delegáltja lett, később pedig a párt elnökévé választották. 1990 elején egyértelműen a legismertebb ellenzéki vezetőnek számított, 1990. május 23-án lett Magyarország rendszerváltozás utáni első miniszterelnöke.

Külpolitika

Az előadó meglátásában Antall József tudós történész politikus, kormányfő volt, aki tudatosan készült erre a szerepre. Őszinte hivatástudat és morális szilárdság jellemezte őt, alaptalanok azok a vádak melyek szerint a Horthy-rendszer félfeudális hatalmi elitjének újraélesztésén munkálkodott vagy félfasiszta lett volna. Külpolitikai tevékenységét a „geopolitikai pragmatizmus” határozta meg: mindig az európai folyamatok kölcsönhatásában gondolkodott, kereste Magyarország helyét, reálpolitikusként pedig kiemelt funkciót szánt a nemzeti érdekeknek. Elsőként mutatott rá arra, hogy a Szovjetunió felbomlása után is megmarad Oroszország vezető szerepe, ezért ellene volt az elvakult orosz ellenességnek, sőt, kifejezetten tisztelte és szerette az orosz kultúrát. Ugyanakkor fontosnak tartotta a transzatlanti értékrendben való részesedést, ennek hazai megvalósulását az újraegyesülő Európában. Meghatározó jelentőséget tulajdonított a német kapcsolatoknak és szorgalmazta az Európai Unióhoz való csatlakozást, valamint a NATO-tagságot. Nem az ő hibája, hanem a nagypolitikai játszmák miatt nem valósulhatott ez még meg akkoriban, átmeneti megoldásként azonban megtervezte a visegrádi együttműködést. Annak is híve volt, hogy a balti államok az integrációs folyamat részesei legyenek, és visszatérően figyelmeztetett arra, hogy a Balkánon háborús veszély fenyeget. Külpolitikájának fontos mozzanata volt az Ukrajnával megkötött alapszerződés, lényegesnek tartotta Törökország szerepét, és odafigyelt a harmadik világban zajló történésekre is, mert úgy vélte, hogy az ottani szociális feszültségek a világbékét veszélyeztetik.

Kamikázé kormány

Antall József kamikázé kormánynak nevezte kabinetjét, mely minél jobban végzi munkáját, annál népszerűtlenebb lesz, ugyanis a magyar társadalom nem volt felkészülve az átalakulásra, hiányzott az eufória, a felszabadulás élménye, ehelyett inkább a passzív, egyéni érdekekre alapozó mentalitás volt a jellemző. Nagy volt a (csoda)várás a polgári demokráciát, a kapitalizmust illetően, és mivel ez nem következett be, jött a kiábrándulás. Az egykori miniszterelnök tisztában volt emberpróbáló feladatával, belső kétségek gyötörték, de azért az egészségének veszélyeztetése árán is vállalta a kihívásokat, mert szinte fanatikusként úgy gondolta, hogy a nemzet felemelkedése a legfontosabb. Érdemei közé sorolható egyebek mellett, hogy sikerült konszolidálnia a magyar gazdaságot, a kiválásával pedig olyan vezető személyiséget veszített el a Magyar Demokrata Fórum, melynek pótlására a későbbiekben már nem volt képes, magyarázta a történész.

15 millió magyar

Előadásában Erdődy Gábor természetesen arra is kitért, hogy Antall József egyszer azt nyilatkozta: lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke, ami szerinte azt bizonyítja, hogy tevékenységének alapját nem az aktuális Magyarország határai között élő nép, hanem a 15 milliós nemzet szolgálata képezte. Ezt a gondolatot következetesen képviselte és próbálta gyakorlatba ültetni, az pedig, hogy végül nem vezetett eredményre, nem az ő hibájának tekinthető.

Ciucur Losonczi Antonius