Tudnivalók a veszettségről

Tudnivalók a veszettségről
Harminc éve nem volt tényleges megbetegedés megyénkben, viszont az idén eddig közel félezer esetben volt szükség megelőző kezelésre, tudtuk meg.

 

A Veszettség Elleni Küzdelem Nemzetközi Napja alkalmából pénteken kerekasztal beszélgetést szerveztek a témával kapcsolatban a Bihar megyei Közegészségügyi Hatóság (DSP) járványmegelőző központjában, több intézmény részvételével. Zoie Bitea, a DSP aligazgatója elmondta: januártól mostanáig 578 személy jelentkezett a városi kórházban állatharapás miatt, s 464 esetben volt szükség megelőző kezelésre, öt személynél pedig egy erőteljesebb és egyúttal drágább kezelést alkalmaztak.

Halálos áldozatok

Az egyszerűbb megelőző kezelés 300 lejbe kerül személyenként, az átfogóbb pedig, melyet súlyos harapások esetén alkalmaznak, illetve amikor alapos a gyanúja annak, hogy fertőzött állattól származik a harapás, személyenként 720 lejbe kerül. Azzal együtt, hogy valós megbetegedés harminc évvel ezelőtt történt megyénkben utoljára, az megelőzést igénylő esetek száma nőtt az utóbbi évek során – mintha maguk az állatok is valamilyen oknál fogva agresszívebbek, mint régebben, hangzott el. Romániában egyébként 2010-ben két gyerek halt meg veszettségben, s a legutolsó halálos eset pont idén februárban történt: egy ötéves, Bákó megyei kislány vesztette életét, miután tavaly megharapta egy kutya és nem kapott megelőző kezelést.

A megelőzés életmentő

A DSP munkatársai felhívták a figyelmet arra: a betegség lappangási ideje hosszú, akár több hónapos is lehet, ezért látszólag egészséges állatok is hordozhatják a vírust. A fertőzés minden esetben halálos – azonban meg lehet előzni rögtön a harapást követő, specifikus kezeléssel.

Dr. Călin Sonea, a DSP munkatársa elmondta, hogy az idei világnap szlogenje: „Működjük együtt azért, hogy a veszettség történelemmé váljon”. Fontos tudni, hogy a veszettséget főleg vadállatok, illetve gazdátlan háziállatok terjesztik, ezért harapás esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, ugyanis az időben alkalmazott kezelés életmentő lehet.

Bihari esetek

Aurel Indrie, az Állat-egésségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság munkatársa ismertette: térségünkben rókáknál fordul elő leggyakrabban a veszettség, őket követik a macskák, a kutyák, a farkasok, de egyéb állatok is áldozatul eshetnek. 2009-ben pédául egy tehénről derült ki, hogy veszett, miután három hónappal korábban megharapta egy róka. Emberi áldozatot pedig Bihar megyében utoljára 1982-ben követelt a betegség: egy körösszáldobágyi háziasszony arcát karmolta meg ugyancsak egy róka, s mivel későn fordult orvoshoz, már nem lehetett rajta segíteni.

Az elkövetkezendőkben szó esett a szájon át adható oltóanyagról is, melyet kampányszerűen szórnak szét a vadászterületeken, rókáknak szánt csalik formájában.

Évente mintegy 55 ezer ember hal meg világszerte veszettségben, főleg Afrikában és Ázsiában, a megharapottak 40%-a tizenöt éven aluli, az emberi fertőzések 99%-át kutyák okozzák. Évente több mint 15 millió személy kap megelőző kezelést.

Neumann Andrea