Továbbzengték a kövek zsoltárát

Továbbzengték a kövek zsoltárát

Nagyvárad – Szombaton ötvenéves
érettségi találkozójukat
tartották a nagyváradi 4-es
számú Középiskola (napjainkban
Mihai Eminescu Főgimnázium) 1959-ben
végzett három osztályának
növendékei.


Az egykori iskolatársak volt
tanintézetük udvarán
 gyülekeztek szombat délelőtt
tíz óra előtt, ahonnét
átvonultak a Premontrei templomban megtartott
ünnepi áhítatra.
Beszédében Fejes Anzelm Rudolf
premontrei rendi főapát arra
emlékeztetett, hogy a három
évfolyam tagjai a kommunizmus
legsötétebb éveiben intettek
búcsút iskolájuknak, és
kellett emberként helyt állniuk egy olyan
világban, ahol csak az eredmény
számít, a befektetett munka nem.
Távozásukkor érettségi
okleveleket kaptak, azonban az élet
érettségi diplomája

 még hátra van, hiszen ezt
mindannyian Istentől kapjuk, amikor
átlépjük az örök
élet küszöbét. Az ötven
éves érettségi
találkozó egyik nagy haszna, hogy
újból közösséggé
kovácsolta az egykori
osztálytársakat. Ez egy olyan
érték, amelyet érdemes
megőrizni, hiszen öregségére az
ember egyre jobban elmagányosodik. “Legyetek
hát közösségben
egymással és Istennel”, tanácsolta
a prépost-prelátus.
Veres-Kovács Attila várad-olaszi
református tiszteletes úgy vélte:
az érettségi után
elkezdődött az egykori diákoknak a
kivonulása,
szétszórattatása. Az
exodusba  azonban magukkal vitték
azt a belső rendet, amivel a verbális
istentiszteletek hiányában is
rendelkeztek, továbbzengték a kövek
zsoltárát, amit senki sem tudott
megakadályozni. Isten ugyanakkor olyan helyzetet
teremtett számukra, amelyben
megmutathatták és tovább
kamatoztathatták azt a
“gyümölcstermő hozományt”, amit
örökségként kaptak
iskolájuktól, vagyis az Istenbe vetett
hitet és bizalmat, hangsúlyozta a
lelkész.

Érzelmi
közösség


Az áhítat után az
egybegyűltek volt tanintézetük
dísztermébe mentek, ahol a szervezők
nevében Budaházy István
főgyógyszerész
üdvözölte iskolatársait.
Külön megemlítette Schwartz
Anna
nevét, aki egyedül
képviselte az egykori tanári
gárdát, majd annak a
meggyőződésének adott hangot,
hogy a jelenlevők méltán lehetnek
büszkék  arra a tudásra,
szellemi egységre és érzelmi
közösségre, mely jellemzi őket.
Eilender Iosif, a Mihai Eminescu
Főgimnázium igazgatója bevallotta: a
társaság tagjainak zömét nem
ismeri, viszont jó barátságban van
kollegájával, a szintén
ünneplő Bartos István
fizikatanárral. “Ha a generáció,
melyet képvisel, hozzá hasonló,
akkor minden elismerésem az
önöké”, fogalmazott. A
gimnázium jelenlegi tanulói
közül Knoch Renáta három
versajándékkal lepte meg az
egybegyűlteket, a diáklányt
Molnár Judit tanárnő
készítette fel. Ezután a
résztvevők egy-egy aranydiplomával
gazdagodtak, majd osztályfönöki
órával folytatódott az
együttlét.

Ciucur Losonczi Antonius