Továbbra sem kér Bihar az Aparegioból

Továbbra sem kér Bihar az Aparegioból
A február 22-29. között megtartott véleménnyilvánító konzultáción Bihari község szavazópolgárainak 55 százaléka értett egyet az Aparegio projektből való kilépéssel. A bihari önkormányzat mindet megtesz annak érdekében, hogy kilépjen az Apregio fejlesztési projektből, míg az Aparegio Közösségi Fejlesztési Egyesületet (ADI) ezt igyekszik megakadályozni.

 

 

 

A nem kötelező érvényű konzultáció eredményeit ismertette hétfőn Váradon a bihari helyi tanács három tagja, jelesül Szeghalmi Győző alpolgármester (RMDSZ), valamint Kozma Géza (RMDSZ) és Méhes Zoltán (MPP) helyi tanácsosok. Mint elmondták, a bihari helyi tanács már 2010. december 21-e óta ki kíván lépni az Aparegio projektből, melynek lényege az, hogy több mint százmillió eurós támogatást kap a Nagyvárad Metropolisz Övezet (NMÖ) arra, hogy az NMÖ-höz tartozó települések víz- és csatornahálózatát felújítsák, illetve kiépítsék. A beruházás megvalósításához arra volt szükség, hogy a vízszolgáltatást a Nagyváradi Vízművek vegye át Biharon is. Amikor ez megtörtént, a Vízművek az addig 1 lej/köbméteres tarifát 3,75 lejre emelte, ami óriási felzúdulást váltott ki a lakosság körében. A tavaly decemberben lezajlott Aparegio Közösségi Fejlesztési Egyesület (ADI) békéltető ülésén Ilie Bolojan Nagyvárad polgármestere felajánlotta azt, hogy a projektmegvalósítás első évében a bihari vízszámlák hatvan, a második évben pedig negyven százalékát átvállalja az ADI. Bolojan ajánlata után döntöttek a bihari vezetők a konzultáció megszervezéséről, amlelyben arra kerestek választ, hogy a lakosok egyetértenek-e azzal, hogy Bihar község kilépjen az Aparegio projektből, illetve azzal, hogy szerződést bontsanak a Nagyváradi Vízművekkel. A község mintegy 2500 szavazópolgára közül 1500 értett egyet a projektből való kilépéssel, és csak hat személy fejezte ki ezzel ellenkező véleményét. A többieket ebben az időszakban nem tudták elérni.

 

Az ADI fogságában

 

 

A bihari önkormányzat helyi tanácsának tagjai politikai hovatartozásuktól függetlenül el szeretnék érni azt, hogy a község kilépjen az Aparegio víz- és csatornafejlesztési projektből, melynek keretében 5,8 millió euróból mintegy 18 kilométernyi víz- és csatornahálózatot építenének ki a településen. Az RMDSZ-es Szeghalmi Győző alpolgármester és Kozma Géza helyi tanácsos, valamint a Magyar Polgári Párt (MPP) képviseletében Méhes Zoltán helyi tanácsos felhívták az újságírók figyelmét egy olyan tényre, amelyről a bihari helyzetet ismertető beszámolók rendre elfeledkeznek, ti. arra, hogy Bihar község eleve feltételeket támasztva lépett be az Aparegio projektbe 2010 októberében. Ez a feltétel úgy szólt, hogy a projektet bonyolító Aparegio Közösségi Fejlesztési Egyesületetnek (ADI) 2010. december 20-ig igazolnia kell a bihari önkormányzatnak azt, hogy a pályázat nyert. Biharnak ugyanis az Aparegio mellett volt két további elbírálás alatt álló uniós projektje is, ezért valamiképpen dönteniük kellett arról, hogy melyikbe vágnak bele, mert mindhármat egyszerre nem tudná felvállalni a község. Ezért a belépési szerződéshez csatoltak egy egyezményt is az említett feltételről, csakhogy az ADI és az Aparegio projekt fő haszonélvezője, a Nagyváradi Vízművek csak a szerződést írták alá, még az említett határidő lejárta előtt, az egyezményt azonban csak jóval később, 2011-ben ellenjegyezték, ami egyes értelmezések szerint okafogyottá tette az egyezményt, lévén hogy a szerződés Bihar és a haszonélvező intézmények között már megköttetett. Mivel a 2010. december 20-iki határidőig nem teljesült a kért feltétel – az Aparegio projekt ugyanis csak 2011 áprilisában kapott kedvező elbírálást – , ezért a bihari helyi tanács már másnap, azaz 2010. december 21-én megszavazta az Aparegio projektből való kilépésre vonatkozó határozatot.

 

Huzavona

 

Gyakorlatilag akkortól kezdődött ez a huzavona, amelyben egyre mérgesebbé vált a viszony a bihari önkormányzat illetve az ADI és a váradi Vízművek között. A bihariak szerint a község kiléphet a projektből anélkül, hogy emiatt bármiféle büntetést kellene fizetni, illetve anélkül, hogy a projektben részt vevők emiatt bármilyen kárt szenvednének, csak a szerződésmódosítással járó eljárások miatt csúszna fél évvel a beruházás megkezdése. Ennek ellenére az ADI tavaly decemberi közgyűlésén Ilie Bolojan Nagyvárad polgármestere arra kérte a tagokat, hogy szavazzanak Bihar kilépése ellen. Ez a bihari tanácsosok szerint törvénytelen, hiszen az ADI-ben résztvevő települések polgármesterei csak a saját helyi tanácsuk által elfogadott módon szavazhatnak a közgyűlésen, márpedig egyik település polgármestere sem rendelkezett ilyen értelmű helyi tanácsi döntéssel.

 

Miért lépnének ki?

 

Felvetődik a kérdés, hogy miért akar Bihar ilyen határozottan kilépni egy olyan projektből, melynek keretében 5,8 millió eurós beruházás történne a településen. Szeghalmi Győző elmondta, hogy már az a tény, hogy a másik fél nem vette figyelembe a 2010. december 20-iki határidőt, okot szolgáltatott az elégedetlenségre, továbbá a község december 21-iki kilépése után harminc napon belül nem hívták össze az ADI közgyűlését, amit egyébként kötelező módon meg kellett volna tenni. A beruházás megvalósulásának gyakorlati akadályai is vannak: a község az ott áthaladó DN19 országút felújítására uniós támogatást nyert, de a beruházás során először a csatornahálózatot kellett ott kiépíteni. Bihar nem várhatott arra, míg beindul az Aparegio projekt, ezért önerőből lefektetett hét kilométernyi csatornát az országút alatt, viszont a támogatási szerződés értelmében a felújítás után három évig nem szabad hozzányúlni a munkálathoz. Ugyanez a helyzet a másik megnyert pályázat kapcsán is, amelynek keretében kisebb utcákat aszfaltoznak Biharon, és itt is először a csatornázást kell megoldani. A beruházás befejezésétől számítva öt évig nem szabad hozzányúlni ehhez a munkálathoz, míg az Aparegio projekt befejezési határideje 2014 decembere, így gyakorlatilag a Vízművek képtelen lenne megvalósítani a beruházást Biharaban.

 

Árkatasztrófa

 

A legnagyobb baj a bihariak szempontjából az, hogy a Nagyváradi Vízművek átvette a község vízszolgáltatását, aminek nyomán a vízdíj az addigi 1 lej/köbméterről 3,75 lejre nőtt anélkül, hogy a vállalat bármilyen befektetést eszközölt volna a településen. A községgel kötött vízszolgáltatási szerződés értelmében a Vízműveknek jogában áll időről időre díjszabást emelni, csakhogy egy alkalommal a díjszabás-emelést azzal indokolta a vállalat, hogy 2004-ben felvett egy hitelt, és emiatt megnőttek a költségei. „De mi köze van Biharnak ahhoz, hogy a Nagyváradi Vízművek 2004-ben felvett egy kölcsönt? Egyértelmű, hogy Várad adósságait Biharral akarják megfizettetni!” – fogalmazott Szeghalmi Győző. A politikusok elárulták, hogy a környező települések: Bors, Tamási, Biharfélegyháza, Szalárd, saját szivattyúállomás építésével oldották meg a vízkérdést, és ez jelentheti az alternatívát Bihar számára is. „Borson egy köbméter elfogyasztott vízért egy lejt kell fizetni, nem több mint három lejt” – mondta Méhes Zoltán, aki elárulta, hogy az emberek kétségbe vannak esve a hatalmas vízszámlák miatt, és nagyon félnek a további emelésektől, már csak azért is, mert ha megvalósul az Apregio beruházás, akkor a bihari csatornahálózat huszonöt évre a vízművek tulajdonába kerül. „Már most is van háromszáz lejes nyugdíjból élő nyugdíjas, akinek háromszáz lejnél magasabb vízdíjszámla jött ki” – mondta. Megtudtuk azt is, hogy a helybeliek attól félnek, hogy Bihart Nagyvárad egyik városrészévé akarják változtatni, ezért akarják őket mindenáron az Aparegio projektben tartani, sőt, létezik egy olyan elképzelés a Nagyváradi Metropolisz Övezet intézményén belül, hogy Bihart kapcsolják rá a Nagyváradi Hőerőmű fűtésrendszerére.

 

Nyomásgyakorlás

 

Bihar község beperelte az ADI-t, mert nem engedte el Bihart az Aparegio projektből, a Vízművek pedig a bihari önkormányzatot pereli a felhalmozott vízdíjadósság miatt. A politikusok hozzátették, hogy a február végén lebonyolított helyi konzultáció eredményét – mely szerint a bihari választópolgárok 55 százaléka kilépne az Aparegioból és szerződést bontana a váradi Vízművekkel – csatolni fogják a perirathoz. Arra az újságírói kérdésre, hogy a konfliktus során a bihari önkormányzat miért nem lépett fel határozottabban, Méhes Zoltán azt válaszolta, hogy az RMDSZ Bihar megyei vezetősége nyomást gyakorolt a bihari RMDSZ-es tanácsosokra, hogy ne lépjenek fel határozottan a projekt ellen, és ennek tudja be azt is, hogy Nagy Gizella polgármester nem tűzette napirendre a kilépésre vonatkozó kérdést azon az ADI közgyűlésen, amelyre a bihari tanács éppen ezzel a megbízatással delegálta őt. Szeghalmi Győző ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a nyomásgyakorlásra nincs bizonyíték.

 

Pap István



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .