Továbbra is prioritásnak számít a restitúció ügye

Akt.:
Az elmúlt 25 év egyik legnehézkesebben működő ügye a visszaszolgáltatás. A II. világháború után a felálló új hatalomnak elég volt szinte pár év, hogy megszüntessen szinte minden magántulajdont. Elvették az emberek földjeit, erdőit, államosították gyáraikat, üzemeiket, megszüntették és állami tulajdonba helyezték az egyház javakat.

Romániában a visszaszolgáltatási folyamat a ’89 utáni első években megkezdődött, 1991-ben az első földtörvénnyel, melyet aztán sorra egyre több követett. Az egyedüli szervezet a román közéletben, mely első perctől a teljes visszaszolgáltatást szorgalmazta, az a magyarok érdekképviseleti szövetsége, az RMDSZ volt. Sok elemző szerint, ha a Szövetség nincs a parlamentben, vagy akár bizonyos időszakokban kormányzati pozíciókban, akkor a folyamat megrekedt volna már nagyon rég. Az Európai Emberjogi Bíróság sorra ítéli el az országot azért, mert 25 évvel a rendszerváltás után még mindig nem zárta le a folyamatot. Sajnos az EU nem írja kötelezően elő a tulajdonosok eredeti tulajdonának visszaadását és az arányos kárpótlást. Jelen pillanatban már nem is tárgyalnak egyetlen ügyet sem a már említett bíróságon ilyen irányú kérdésben, hisz előírták az ország számára, hogy egy új szabályzati rendszert elfogadva rendezze záros határidőn belül a feltorlódott és meg nem oldott kérdéseket.

Két fő probléma

Történelmi magyar egyházaink lassan visszakapták föld- és erdőtulajdonuk többségét, azonban ingatlanjaik esetében körülbelül 60 százalékos a visszaszolgáltatás aránya. Az elmúlt időszakban több panaszos is hangot adott elégedetlenségének amiatt, hogy lassan eltelik egy évtized, hogy kárpótlási kérelmeiket elkészítették, leadták, de még válaszra sem méltatták őket Bukarestből. Mivel az elmúlt időszakban több ilyen ügyben is sikeresen eljárt Szabó Ödön, és egy rövid ideig a katolikus egyház ingatlan-visszaszolgáltatási ügyeinek rendezésével is megbízta annak idején Tempfli püspök (ebben az időszakban sikerült a jelenlegi Szent László-gimnáziumnak helyet adó magánintézetet is visszahozni az egyházi tulajdonba), megkerestük őt, hogy mondja el, mi késlelteti a folyamatot. Az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke szerint két fő probléma is van. Az egyik, hogy a jogilag viszonylag világosabb ügyekben már döntést hoztak, immár a bonyolultabb kérdések maradtak. Ez egyházi viszonylatban olyan ingatlanokat jelent, ahol egyházi alapítványok voltak bejegyezve a telekkönyvbe, mely kereteket nem értenek a bukaresti alkalmazók. A második gond az állam, és azon belül a hivatalnokok hozzáállása. Az állam hozzáállása egyértelműen lelassult, hisz a csatlakozás után már nincs olyan kényszerhatás, mint az európai uniós tárgyalások, ahol a tulajdonrendezés csatlakozási kritériumként ott volt az asztalon. Másrészt az állami alkalmazottak hozzáállása is negatív, főleg azok után, hogy számunkra teljesen világos sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium ügyében végleges elmarasztaló döntéseket hoztak a visszaszolgáltatásban jelenlévő vezetők és közalkalmazottak számára.

Visszaélések

Tetézi a problémahalmazt, hogy egyébiránt nagyrészt Erdélyen kívül, ahol a telekönyvi rendszer nem létezett, az utóbbi időben több nagyméretű visszaélésre derült fény, és ezáltal maga a tulajdon-visszaszolgáltatás, mint jogos igény is kompromittálódott a kisebb tulajdonaikat visszakapók szemében. Az eredeti tulajdonosoktól fondorlatos módon egyesek megvásárolták a jogokat, és utólag kapcsolatrendszereiket használva kaptak egyes vélemények szerint túlértékelt kárpótlásokat. Mindez az elmúlt időszakban oda vezetett, hogy szinte megállt a visszaszolgáltatás, illetve bizonyos esetekben a bírósági tárgyalások következtében mondhatjuk azt, hogy vissza is fordult. Ezen folyamatot volt hivatott – Szabó Ödön szerint – kimozdítani a holtpontról Kelemen Hunor washingtoni látogatása, melynek eredményeként pár hete az amerikai kormányzat hivatalos okiratban intette Romániát az egyházi és magánjavak visszaszolgáltatásának mihamarabbi újrakezdésére, a tulajdon szentségének visszaállítására.

Nehézkes ügyintézés

Szabó Ödön elmondta azt is, hogy szinte heti rendszerességgel keresik meg ilyen jellegű ügyekben. Minden estben levélben fordul az illetékes hatósághoz, melyekre mindig választ kap, sőt valószínűleg odafigyelnek képviselőnk beadványaira, hisz például a Hegyközpályi Református Egyházközség új lelkészének beiktatása után, amikor forrásszegényen átvette a parókiát, sikerült elérni a kárpótlási ütem operatívvá tételét. Előfordult az is, hogy a közbenjárásnak köszönhetően kaptak hírt tizenéves dossziéjukról a kérvényezők. Rossz az, hogy míg 2010-ig az illetékes intézmény honlapján volt egy keresőprogram, mellyel minden egyes érdeklődő láthatta a dosszié számának beírása után ügyének állását, ezt a jó módszert mára megszüntették. A hatóság nem rendelkezik elég személyzettel ahhoz, hogy gyorsabban eljárjon az ügyekben, nagyon sok esetben, amely kárpótlásra vonatkozik, még az ingatlan felértékelésére sem tettek lépést. Az új törvény más szabályokat is bevezetett, melyekről annak idején beszámoltunk, miszerint egy adott érték fölött kárpótlási pontokat fognak adni, mellyel állami ingatlanokra, tulajdonokra lehet majd licitálni. Sajnos az USL-kormány elején elfogadott módosítások sem tették operatívabbá az ügyeket, sőt az akkor megszabott határidőket már többször kitolták.
Szabó Ödön elmondta, ha az elkövetkezendőkben is bárki megkeresését szívesen továbbítja a hatósághoz, talán így lehet egyfajta nyomást gyakorolni azért, hogy az ügyek előre haladjanak.

Bihari Árpád



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter