Továbbra is csekély az államháztartási hiány

Hiába lassul a gazdasági növekedés, hiába sokallja a román kormány egyes közmunkák, például az észak-erdélyi autópálya várható költségét, az infrastrukturális fejlesztések általános és krónikus késlekedése, lassúsága miatt továbbra sem “akar” érezhetoen növekedni Románia államháztartási hiánya

Az első nyolc hónapot a GDP-hez képest 0,3 százalékos többlettel, az első kilenc hónapot 0,19 százalékos többlettel, az első tíz hónapot valószínűleg egyensúlyban zárta a román államháztartás, de az egész évre várható hiány sem fogja meghaladni a hazai össztermék 1-1,2 százalékát, idézte Varujan Vosganian pénzügyminisztert csütörtökön a Rompres hírügynökség. A román kormány idei hivatalos célja 2,8 százalékos hiány, jövőre – az októberben kormányszinten elfogadott költségvetési terv szerint – a GDP 2,7 százaléka. Az EU-beli előírás legföljebb 3 százalék. Az Európai Bizottság a legutóbbi, május eleji hivatalos becslése szerint viszont Románia államháztartási hiánya idén és jövore a GDP 3,2-3,2 százaléka lehet, a novemberben Brüsszelben becsült 2,6-2,6 százalék helyett. A román kormány tavalyra végül 2,5 százalékos GDP-arányos deficitcélt állított be, miután az eredeti cél 0,5 százalékos hiány volt. A célszámot az év során négyszer emelték, de a januárban Brüsszelbe küldött konvergencia-programban végül is csak 2,3 százalékos hiányt jelenthettek tavalyról, az infrastrukturális tervezetek késlekedo megvalósítása miatt. A zurzavarra jellemzo, hogy az EU-bizottság a maga részérol viszont csak 1,9 százalékosra tartja Románia tavalyi hiányát. A román kormány gazdasági elorejelző bizottsága (CNP) szeptemberben 6,1 százalékra rontotta az idei GDP-növekedésre szóló előrejelzését 6,5 százalékról, habár a jövő évre szóló jóslatát 6,5 százalékra javította 6,3 százalékról. A bizottság a gazdasági növekedés idén várt lassulását a mezőgazdaságot sújtó, nyári szárazsággal indokolta. Románia hazai összterméke a második negyedévben – 86,75 milliárd lej (6,78 billió forint) – változatlan áron 5,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezzel az első félévi, átlagosan 5,8 százalékos növekedés elmaradt a kormány előzetes, 6,5 százalékos várakozásától. A hazai össztermék az első negyedévben, 68,49 milliárd lej (5,246 billió forint), 6,0 százalékkal volt nagyobb a tavalyi első negyedévinél. Tavaly egész évben – 342,418 milliárd lej (25,46 billió forint) – reálértékben 7,7 százalékkal volt nagyobb a román GDP az egy évvel korábbinál. Az EU-alapokból 3 milliárd euróra számítanak – 2013-ig összesen 19 milliárd euróra -, a gazdasági növekedésbol, a bérek további emelkedésébol, a környezetvédelmi adóból és a jövedelmiadó-alap szélesítésébol a GDP 1 százalékának megfelelo többletbevétel származhat jövore, így a nyugdíjemelés nem fogja akadályozni az állami infrastrukturális fejlesztések finanszírozását.

Romániában a gazdasági növekedést foleg a rohamosan szaporodó külföldi beruházások táplálják – ami persze egyelore meglátszik a rohamosan növekvo kereskedelmi deficiten -, és a lakossági fogyasztás is erősen bővül, éves összehasonlításban 10 százalék fölött, az átlagbér tavaly 10-12 százalékos, idén több mint 15 százalékos éves reálemelkedéseibol. A nettó átlagbér nominálisan az idén is várhatóan ugyanúgy 18-19 százalékkal nő, mint tavaly, de az infláció az év elején még csökkent. Romániában szeptemberben átlagosan 6,03 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly szeptemberben. Ez idei rekord, a tizenkét havi adat elso ízben haladta meg a központi bank decemberi célsávjának felso határát. Augusztusban 4,96 százalékos volt a tizenkét havi infláció. Márciusban a tizenkét havi infláció a rendszerváltás óta legalacsonyabbra, 3,66 százalékra csökkent Romániában, azóta gyorsul. Tavaly decemberben 4,87 százalékos, 2005. decemberben 8,6 százalékos volt. Az erős gazdasági növekedés, az EU-beli munkabér-konkurencia és az aszály miatt csökkenő mezőgazdasági termelés miatt az év vége felé gyorsuló inflációt jósoltak korábban is az elemzők, habár a szeptemberinél kisebbet. A Román Nemzeti Bank elorejelzése a decemberi tizenkét havi inflációra 3,7 százalék. Az év végi célsávja 3-5 százalékos, a jövo év végére 2,8-4,8 százalékos. Tavaly augusztustól rendre alacsonyabb volt az infláció, mint bármikor a rendszerváltás óta, így a tavalyi végeredmény kényelmesen a bank 4-6 százalékos év végi célján belül maradt. 2005. decemberben még nem sikerült teljesíteni a 6,5-8,5 százalékos év végi célt. Az is táplálja az inflációt, hogy a bérek és a fizetések továbbra is gyorsan emelkednek, a központi bank ezért is tart túlhevüléstol. Utolsó adat szerint augusztusban a nettó átlagbér, 1030 lej (76 992 forint), egy hónap alatt 1 százalékos emelkedéssel reálértékben 1,8 százalékkal elmaradt ugyan a júliusitól a növekvo infláció miatt, de reálértékben 16,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Jövőre 38 százalékkal emelik a nyugdíjakat, a társadalombiztosítási-jóléti kiadásokat viszont 6 százalékkal csökkentik. A gazdasági növekedés lassulását az is valószínusíti, hogy a mind nagyobb inflációs aggodalma miatt a Román Nemzeti Bank szerdán meredeken, fél százalékponttal 7,50 százalékra emelte irányadó pénzügypolitikai rátáját. Igaz, idén több kamatemelés biztosan nem lesz, mert a bank csak januárban tartja a következo kamatértekezletét. A bank pénzügypolitikája eddig támogatta a gazdasági növekedést. Május végén, majd június végén negyed-negyed ponttal enyhítette alapkamatát, az akkor még alacsony inflációval és a viszonylag lassúbb gazdasági növekedéssel indokolva a lépéseit



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter