Történelmi értéket tartalmazó térképek

Petelei Klára. Fotó: Horváth László
Petelei Klára. Fotó: Horváth László
Kolozsváron a Minerva- ház Cs. Gyimesi Éva- termében mutatták be Petelei Klára DESCRIPTIO TRANSYLVANIAE című könyvet, mely 2013-ban a sepsiszentgyörgyi ART printer Könyvkiadónál jelent meg.

Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke, térképgyűjtő a „házigazda” szerepét töltötte be. Amint az eseményt felvezető beszédében elmondta: Ez a könyv mérföld könyv. Nem csak szép, értékes könyv, hanem a maga nemében egyedülálló. 57 szerzőtől 85 térképet láthatunk, amelyek Erdélyt önálló régióként mutatják be. Térképész történészek szerint 1850 előtti térkép kiadások számítanak régi térképeknek. Betűrendes sorrendben válogatták. Azután néhány értékes térkép történetét ismertette. Petelei Klára két (2) évig dolgozott azon, hogy megfelelő módon ismerje meg a beválogatásra szánt térképek történetét.

Korábban is megjelentek térképek, de vagy csak magyarul, vagy románul, vagy csak angolul. Ez a kötet három nyelven (magyarul, románul és angolul) mutatja be a térképeket, az Erdélyre vonatkozó adatokat, vagyis az önálló Erdélyt.

Petelei Klára (sz. 1961) a marosvásárhelyi Teleki –Bolyai Könyvtár munkatársa, könyvtárosa. Kutatási területe: könyvtártörténet és Erdély kartográfia története. Egy csokorba gyűjtötte az Erdélyre vonatkozó térképeket. A kolozsvári könyvbemutatón is köszönetet mondott Tamás Sándornak, aki lehetővé tette munkásságának eredményeként megszületett rendkívül értékes könyv kiadását. Másik mentora Gróf László. A könyv szakemberekhez szól, olyan adatokat közöl, melyeket eddig még ilyen módon, nem fogalmaztak meg. Ugyanakkor mindenki érdeklődését is felkeltheti, mert új információkat kaphat. A témával foglalkozó kutatók számára is nagyon hasznos lehet.

Gróf László 1933-ban született. A történelem viharának köszönhetően több mint félévszázada Angliában él. Egyetemi tanulmányait az Oxfordi Egyetemen végezte. A Carta Hungarica térképgyűjteménynek a megalapítója. A Királyi Földrajzi Társaság tagja. Térképek szakértője. Elmondta, Honterus előtt szerepelt régi térképeken Erdély neve. Számára az volt a fontos, hol és mikor jelent meg Erdély említése először? Erdély első kartográfiai megjelenését a XIV. században megjelent hajózási térképen fedezte fel. 1528-ban, Bécsben jelent meg Lázár deák térképe. A térképnek helyi és néprajzi gazdagsága van. 1300 települést jelölt meg a Kárpát- medencében. Ebből 243 Erdélyre vonatkozik.

Erdély első önálló térképe Johannes Honterus brassói tudós (1498- 1549) kiadásában látott napvilágot. Bázelben jelent meg. A Chorographia Transylvaniae Sybembürgen címen, és 1532-ben adták ki. Lázár deák és Honterus térképei egyedülállóak abban az időben az egyetemes kartográfia történetében. Megemlítette Bod Péter (1712-1779) munkáját. Ő jelentette meg az első magyar nyelvű világrész térképet. Bethlen Kata segítségével a Leideni Egyetemre került, ahol tanult térképészetet, orvostudományt. Visszatérve Erdélybe, Bethlen Kata „udvari papja” lesz. 1753-ban elkészült az egyháztörténeti munkája, melyhez még „4 főmappát” is csatolt.

Könyvről

A 196 oldalas, nagy formátumú könyv 34×33 cm. A könyvtervét Kopacz Attila készítette. A borítókép: Nova et Accurata Transylvaniae Descriptio, 1658. A térképek tényeket közölnek. Erdélyt történetét a maguk sajátosságában írják le. De az Erdélyben élő különböző nemzetiségekkel kapcsolatos adatokat is felsorolják.

„A Descirptio Transylvaniae egyedi, hiszen az első kiadvány Erdély önálló nyomtatott történelmi térképeiről. A teljesség igényével készült, mert minden ma ismert Erdély-lapot tartalmaz, olyanokat is, amelyek kiadásuk óta először láthatók nyomtatásban. Bizton állíthatjuk, hogy így együtt ezek a térképlapok nem szerepeltek még soha.”

1532-ben kiadott Johannes Honterus térképévek kezdődik és Franz Fried 1848-ban, Bécsben megjelent térképlapjával fejeződik be a könyv.

A könyv első fejezetének a Lectori salutem! bevezető sorait idézném: „A térképek tényeket közölnek. Az Erdély- térképek Erdély történelmi tényeit, az Erdélyben lakó nemzetiségek helyzetének történelmi valóságát közlik. Nem kell visszamenőleg új dolgokat kitalálni. Elég, ha elolvassuk a kartusban, vagy a térkép hátlapján található leírásokat, és világos képet kapunk Erdély történelmének sok száz évéről: háborúról és békéről, építkezésről és politikai határváltozásokról, házasságkötésről, és fejedelmi családok címereiről, települések rangjáról és a közigazgatás szervezéséről. Legfőképp viszont Erdély népeiről: magyarokról, székelyekről, szászokról, románokról, zsidókról, örményekről… mindazokról, akik együtt építették Transilvaniát”.

Erdély térképei és térképeszei-című fejezetben a szerző kiemeli: „Erdély –és ezen belül a Partium és a Temesi Bánság- területének évszázadokra visszatekintő térképezése és térképi ábrázolása szorosan kapcsolódik úgy Közép- Európa, mind pedig Magyarország kartográfiai történetéhez.”

A gazdag könyvészeti anyag jelzi a könyv dokumentált voltát.

A könyvet lektorálta Gróf László. Műszaki szerkesztő: Horváth Zita. Könyvterv: Kopacz Attila. Mindenikük tudta, rendkívül fontos és tartalmában egyedülálló könyvet juttathatnak el a nagyérdemű olvasónak, aki csak tudásban gyarapodhat, ha forgatja térképlapokat, és tanulmányozhatja a történelem sajátos menetét, amely jelenlegi sorsát is meghatározza.

A kötet esztétikai kivitelezése megragadja az olvasó figyelmét. Amint Tamás Sándor írja: „Ezek a térképek nem csak történelmi forrásmunkák, nemcsak pontos lenyomatai egy kornak, nem csak földrajzi megjelenítése Erdélyországnak, hanem páratlan művészi alkotások, amelyek szemet gyönyörködtetnek, műveltséget csiszolnak.”

Csomafáy Ferenc