Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke: lezárult a pártépítés első szakasza

Közel száz helyi szervezet küldöttei, valamint nyolcvan hazai és anyaországi meghívott részvételével szombaton, Csíkszeredában tartották az Erdélyi Magyar Néppárt első Országos Küldöttgyűlését. A 315 küldött 309 szavazattal országos elnökként Toró T. Tibort tüntette ki bizalmával. A vezetőség tagjává választották továbbá Szilágyi Zsolt elnökhelyettest, Gergely Balázs közép-erdélyi régióért felelős alelnököt, Papp Előd Székelyföld régióért felelős alelnököt és Zatykó Gyula Partium régióért felelős alelnököt.

 

A Küldöttgyűlésről Toró T. Tibor elnök úgy fogalmazott: lezárult a pártépítés első szakasza. Megválasztása után az elnök köszönetét és örömét fejezte ki, hogy „identitásukat vállaló és a közösségért tenni akaró fiataloktól” kapta mandátumát.

 

A Küldöttgyűlés elfogadta a Néppárt A megtalált út – Esélyt és szabadságot Erdélynek című politikai keretprogramját is. A keretprogram hét fejezetben határozza meg az alakulat eszmerendszerét, tisztázza kitűzött céljait, és helyezi el tevékenységét a romániai, erdélyi és európai közéleti-politikai közegben. Toró a dokumentumról elmondta: azért keretprogram, és nem egy több száz oldalas dokumentum, mert a Néppárt régiókra, illetve helyi közösségre lebontva kívánja a programját és választási stratégiáját kidolgozni. A Néppárt keretprogramja a régiók és a közösségek új koncepcióját vázolja, ebben a szerkezetben a Partiumnak és a Székelyföldnek is kitüntetett helye van – hangzott el az eseményen. A politikai keretprogram a Néppárt politikájának irányvonalai közül az Erdély-központúságot, a különböző autonómiaformákért vívott küzdelmet, a korrupció visszaszorítását és a regionális érdekek képviseletét emeli ki.

 

Toró T. Tibor a Néppárt választási stratégiájáról szólva kifejtette, semmi alapja nincsen annak a riogatásnak, miszerint a magyarság kieshet a parlamentből. „Ezt ki kell törölni az emberek fejéből, tudatosítani kell, hogy 17 olyan választókerület van, ahol a magyarság többségben él” – mutatott rá az elnök.

 

Hozzátette: a Néppártnak az erdélyi magyar politikában hitvallása az értékek egyensúlyát kifejező verseny és az érdekérvényesítő együttműködés helyes arányának a megtalálása. Toró T. Tibor régióra és településre szabott versenyt vázolt: Székelyföldön politikai küzdelem lesz, interetnikus környezetben ugyanakkor az együttműködést szorgalmazzák, így van ez Marosvásárhelyen is.

 

Az eseményen részt vett Tőkés László, az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke, aki üdvözölte a megválasztott elnökséget. „Úgy tekintek a vezérkarra, mint akiket az

 

EMNT bocsátott szárnyukra. Fájdalmas, de örömteli a búcsú” – fogalmazott Tőkés László az elnökség megválasztása után, majd hozzáfűzte, hogy ez nem azt jelenti, hogy a Nemzeti Tanács elengedné a Néppárt kezét. „Erdélyben megérett a helyzet a politikai rendszerváltozásra, amit az RMDSZ eddig megakadályozott. Ez az Országos Küldöttgyűlés a romániai magyar politikai rendszerváltás nyitánya” – fogalmazott Tőkés.

 

A romániai népszámlálás eredményeit lesújtónak nevezte, véleménye szerint „a kommunizmus lehúzó öröksége” is szerepet játszik benne. Az erdélyiség fogalmáról azt mondta: lényege, hogy munkaszerető nép vagyunk, és ilyen a hírünk a nagyvilágban is. Szeretjük szülőföldünket, ragaszkodunk hagyományainkhoz, kultúránkhoz, és semmilyen körülmények között meg nem tagadjuk őket, sorolta a védnök.

 

Tőkés értetlenségének adott hangot, hogy amíg Magyarországot támadások érik a nemzetközi porondon, addig a Benes-dekrétumokat érvényben tartó Szlovákiát nem. A védnök a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok ügyét is kiemelte. „Tiltakozzunk, és a küldöttgyűlés nevében vállaljunk szolidaritást mellettük” – indítványozta.

 

Az Erdélyi Magyar Néppárt tevékenységéről szólva kifejtette: szülőföldünk fontosabb mint Bukarest, ezért Erdély-központú politikára van szükség. Hozzátette: nem valaki ellen, hanem Erdélyért, nemzetünkért kell készen álljunk az összefogásra.

 

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke videóüzenetben közvetítette jókívánságait az új erdélyi politikai szervezetnek. „Azt kívánom, hogy a gyorsan változó Kárpát-medencei politikai életben, úgy ahogyan az elmúlt esztendőben tettétek, a jövőben is álljátok meg a helyeteket. Azt kívánom, hogy maradhassunk egymásnak jó bajtársai. Azt kívánom, hogy a közös álmainkból fakadó céljainkat közösen vihessük sikerre. Azt kívánom nektek, hogy a tanácskozásotok legyen sikeres, adjon a jó Isten mindannyiotoknak sok erőt, jó egészséget, és segítsen bennünket hozzá ahhoz, hogy az előttünk álló másfél-két esztendőben elvégezzük mindazt a munkát, amit a mögöttünk hagyott egy-másfél évben még csak előkészíteni tudtunk” – fogalmazott Orbán Viktor.

 

Románia és Magyarország kapcsolatában – az európai és a regionális kontextust tekintve – megérett az idő a stratégiai szövetségesi viszonyra – mondta Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. A küldöttgyűlés szünetében tartott sajtótájékoztatón a politikus elmondta: a mindenkori román és a magyar kormányok is fel kell ismerjék ezt a helyzetet, és politikai akarattal kell támogassák.

 

A romániai választási év legfontosabb tétje elmondása szerint az, hogy a szövetséget támogató politikai akarat fennmarad-e. A magyar kormány bízik benne, hogy fennmarad – tette hozzá. Németh másik tétként a romániai magyar képviselet önkormányzati és parlamenti megerősödését nevezte meg. „A Néppárt hozzájárulhat,

 

hogy megújuljon az erdélyi magyar politika, ez a megújulás pedig az erdélyi magyar politikai erők részére elhozhatja az összefogást” – fogalmazott a külügyi államtitkár.

 

A délelőtti ülésszakon felszólalt Répás Zsuzsanna, a Nemzetpolitikai Államtitkárság helyettes államtitkára. Hangsúlyozta: nagy örömmel jött az Erdélyi Magyar Néppárt első Országos Küldöttgyűlésére. Az öngondoskodás képességét emelte ki, mondván: fontos, hogy a közösségnek legyen lehetősége az önálló cselekvésre, vagyis az autonómiára. Megerősítette: a magyar kormány továbbra is támogatni fogja a külhoni magyar közösségeket, az intézményépítést. Az Erdélyi Magyar Néppárt munkássága rávilágított arra, hogy mennyi feladat áll az erdélyi magyarság előtt és megmutatta, hogy ezek teljesítésével van jövője az itt élőknek – hangzott el.

 

A Néppárt megalakulását kezdeményező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében Sándor Krisztina ügyvezető elnök köszöntötte a küldötteket és meghívottakat. „Történelminek is nevezhető a mai nap, amelynek fontosságát a jövőben látjuk csak meg igazán” – fogalmazott Sándor Krisztina. Hozzátette, jó egy olyan párt tagja lenni, aminek a céljai egybeesnek a magyar kormány nemzetegyesítő politikájával.

 

A küldöttek egyöntetűen megszavazták a párt jelképének a zöld-piros csillagot, elfogadták az Alapszabályt, valamint a Szervezeti és működési szabályzatot, továbbá elfogadták az Európai Néppárthoz való csatlakozási szándéknyilatkozatot is.

 

A Küldöttgyűlés végén elfogadták a zárónyilatkozatot. Ez a szülőföld és a közösségszervezés fontosságát hirdeti, továbbá sürgeti a magyar civil szféra, az egyházak, a tudományos és művészeti élet szereplőinek összefogását. Megszorítások helyett munkahelyekre, Erdély kiárusítása helyett autonómiára van szükségünk – fogalmaz a dokumentum. A zárónyilatkozat szerint az Erdélyi Magyar Néppárt küldöttei „az üres szavak helyett a beszédes tettekben, semmittevő önigazolás helyett a munkában, a tehetetlen opportunizmus helyett a saját erejükben bíznak.”

 

az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóközleménye