A „megszállt” országokról

Spanyolországban a munkaképes korú lakosság 2,1 százalékát teszi ki az ott dolgozó 463 ezer román állampolgár (családtagokkal együtt több mint egymillióan vannak, a madridi belügyminisztérium becslése szerint). Olaszországban egy százalék (241 ezer fő), míg Magyarországon 0,3 százalék (15 ezer) a román útlevéllel rendelkező munkavállalók aránya.

    Uniós szinten összesen 845 ezer román állampolgár dolgozik más tagállamban, de mérhető arányban az említetteken kívül csak Németországban, Belgiumban, Cipruson, Görögországban, Ausztriában és Portugáliában vannak jelen.

    Olaszországban óriási felzúdulást váltott ki, hogy nemrégiben egy 47 éves helyi asszony brutális gyilkosság áldozatává vált, majd a bűncselekmény kapcsán vádat emeltek egy román állampolgár ellen. A széles körű felháborodás hatására az olasz kormány rendeletben hatalmazta fel a helyi hatóságokat a közbiztonságra veszélyesnek tartott EU-állampolgárok kitoloncolására.

    Az idei EU-csatlakozás előzményeként tavaly ugrásszerűen megnövekedett az uniós államokban munkát vállaló románok aránya (bár ez alól néhány közép-európai ország, például Magyarország kivétel). Számuk az egy évvel korábbi 403 ezerről 702 ezerre emelkedett. Olaszországban például 2005-ben még nem volt mérhető az arányuk, tavaly viszont már 214 ezren dolgoztak ott.

    Romano Prodi olasz miniszterelnök egy brit újságnak adott szerdai interjúban meg is fogalmazta, hogy "az EU teljes mértékben alábecsülte, milyen mértékű kivándorlás várható Romániából az ország uniós csatlakozása után".

    A dolgozókon kívül uniós szinten további mintegy 250 ezer munkaképes korú román állampolgár tartózkodik a tagországokban. Az aktívnak nem minősített, de munkaképes korúak számát Magyarországon 6 ezerre teszi az uniós statisztika (ez az utóbbi három évben nem is változott).