Tőkés László: találjuk meg közösen ünnepeinket

Tőkés László: találjuk meg közösen ünnepeinket
A románokat és a magyarokat összekötő, nem pedig a két közösséget elválasztó ünnepeket kell ünnepelni – mondta Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt pártigazgatója.

Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nagyváradi EP-irodájában tartott tegnap sajtótájékoztatót Csomortányi Istvánnak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) pártigazgatójának a társaságában. Az EP-képviselő elmondta, hogy a magyar és a román évszázados évfordulók ellenkező előjelűek: míg a magyarok gróf Tisza István miniszterelnök meggyilkolásának száz éves évfordulójára emlékeznek, az ő mártíriuma nagy Magyarország pusztulásának jelképes momentuma is, addig a románok Nagy-Románia megvalósításának centenáriumát, továbbá Nagyvárad napját olyan eseménysorhoz kötve ünneplik, ami a magyarok számára gyászünnep, illetve a város megszállásának a napja. „Minden józanul gondolkodó románnak meg kell értenie azt, hogy számunkra veszteség az ő ünnepségük, noha mi is megértjük azt, hogy számukra december 1. örömünnep” – fogalmazott. Mindazonáltal csak elítélni lehet azokat az RMDSZ-es köztisztviselőket, akik Nagykárolyban együtt ünnepeltek a helyi román vezetőkkel, akik horthysta-fasiszta minősítésekkel illették a magyarokat. „Csakis egyetérthetünk Orbán Viktor miniszterelnök azon 2016-ban tett kijelentésével, miszerint nekünk, magyaroknak nincs mit ünnepelni december 1-jén” – tette hozzá Tőkés László.

Ami összeköt

Az EP-képviselő reagált Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének a kijelentésére is, miszerint Erdélynek Romániával való egyesülésének az ünnepe Európa ünnepe is egyben, ugyanis, mint Tőkés László kifejtette: „Európának csak olyan történelmi esemény lehet az ünnepe, ami összeköti az európai nemzeteket, nem olyan, ami elválasztja azokat.”

Felidézte azt is, hogy az elmúlt száz évben gyakorlatilag eltűntek az addig évszázadokon át Erdélyben élő szászok, így az sem érthető, mi ünnepelni valója van december 1-jén a szász nemzetiségű Klaus Iohannis román államfőnek. „Most olyan ünnepei vannak közös hazánknak, amelyek történelmi-politikai magyarellenességre épülnek és tulajdonképpen egy magyarellenes ellenségkép éltetésével zajlanak le. Az sérti a magyar közösséget” – szögezte le Tőkés László, hozzátéve, hogy ennek a gondolatnak a jegyében szorgalmazták azt, hogy Nagyvárad hivatalos ünnepnapját is változtassák meg, és azt olyan történelmi pillanathoz kössék, amelyet a magyarok is meg tudnak ünnepelni. Mint fogalmazott, a magyarok „beteljesülések nélküli száz évnek” ítélik meg az elmúlt egy évszázadot, hiszen „a román hatalom megfosztott tulajdonainktól, jogainktól, szabadságunktól, és ezeknek száz év után, a mostani demokráciában sem tudunk birtokába jutni”. Ezzel szemben a románok sokat nyertek száz évvel ezelőtt, elég csak Nagyvárad példájára gondolni, melynek épített kincsei a város zsidó-magyar múlt örökségét képezik, amihez Románia nem sokat tudott hozzátenni az elmúlt száz évben.

Román kártya

Nagyváradról szólván Tőkés László kitért arra, hogy részben érthető Ilie Bolojannak, Nagyvárad polgármesterének a szándéka, aki nacionalista városvezetőként a román többség érdekeit képviseli, ugyanakkor azt javasolta neki, hogy ne nacionalista, tehát jogokat sértő, hanem patrióta, azaz jogokat védő városvezető legyen. Tőkés László aláhúzta, hogy csak támogatni lehet Zatykó Gyula polgármesteri tanácsadót, aki ilyen helyzetben is képviseli a magyar ügyeket a nagyváradi polgármesteri hivatalban. Hozzátette, hogy valóságos karaktergyilkosság zajlik Zatykó Gyula ellen, amiben élen járnak az RMDSZ megyei vezéregyéniségei, de újabban már a magyarországi sajtóban is belekötnek Zatykó Gyulába, hívta fel a figyelmet az EP-képviselő. Tőkés László megítélése szerint az RMDSZ az ún. „román kártya” kijátszásával akar etnikai konfliktust szítani a városban, illetve ezzel az eszközzel igyekszik befeketíteni Zatykó Gyula mellett Ilie Bolojan polgármestert és Csomortányi Istvánt, az EMNP pártigazgatóját.

Itt kapcsolódott be a sajtótájékoztatóba Csomortányi István, aki elmondta, hogy a centenárium évében a szokásos politikai és érdekkonfliktusok mellett szimbolikus konfliktusok is zajlanak. Hangsúlyozta, hogy Nagyváradnak van egy kétharmados többséggel rendelkező politikai ereje, amely az elkövetkező választások után valószínűleg a megye vezetését is átveszi majd, ezért az EMNP pragmatikusan nem áll ellent ennek az erőnek, hanem ezzel együttműködve akar a magyar közösség számára eredményeket elérni. Csomortányi István emlékeztetett arra, hogy Ilie Bolojan tíz éves polgármesteri időszakából hét évig az RMDSZ-nek alpolgármestere volt Nagyváradon, de semmiféle eredményeket nem ért el azon kívül, hogy az alatt az időszak alatt hét magyar tannyelvű szekció szűnt meg a város iskoláiban, a nyelvi jogokat sem ültették gyakorlatba, „és most, hogy az RMDSZ ellenzékben van, hirtelen felfedezik azokat a problémákat, amelyeket tíz év alatt nem tudtak megoldani” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy Ilie Bolojan is csak azóta nacionalista és soviniszta az RMDSZ szemében, amióta a párt ellenzékben van a városban.

Kinek az érdeke?

Csomortányi István megítélése szerint csak az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) érdeke az, hogy interetnikai feszültség legyen a városban. Kitért arra, hogy meg kellene változtatni a város ünnepének a napját, hiszen most azt ünneplik, hogy az egyik közösség legyőzött egy másik közösséget. Újságírói kérdésre válaszolva Csomortányi elmondta, hogy nem fogalmaztak meg javaslatokat egy lehetséges új ünnepről, mert ezt a magyar és a román közösségnek közösen kellene megtalálnia.

Pap István



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .