Több turistát akarnak a váradiak

Lucia Ştef doktorandusz és Raluca Buhaş tanársegéd. A szerző felvétele
Lucia Ştef doktorandusz és Raluca Buhaş tanársegéd. A szerző felvétele
Az önkormányzat városbrandet akar társítani Váradhoz, de nem sietné el a dolgot. Első lépésként egy szociológiai felmérést rendelt meg az állami egyetemtől a turisztikai szokásokról.

A Polgármesteri Hivatalban tartott szerdai sajtótájékoztatóján Eduard Florea városmenedzser azzal indokolta ezt: napjainkban a legtöbb modern település rendelkezik márkanévvel, mert az anyagi megvalósítások mellett fontos a turizmusban és az épített örökségben rejlő potenciál kihasználása is. Ezen az úton szeretne haladni Várad is, és ennek érdekében első lépésként az önkormányzat egy szociológiai jellegű felmérést rendelt az állami egyetemtől- mellyel 2013 óta működik együtt- arról, hogy a váradi és a szentmártoni (püspökfürdői és félixfürdői) lakosok, illetve turisták mit gondolnak az említett településekről, az igénybe vett szolgáltatásokról, az idegenforgalom különféle aspektusairól úgy általában. Ennek az összegzésnek az alapján az ünnepek után leülnek beszélgetni szakemberekkel, a szolgáltatókkal, kikérik a véleményüket, majd valamikor kora tavasszal nyilvános tendereztetéssel kiválasztják azt a céget, mellyel elkészíttetik a város „identitás atlaszát”, illetve megbízzák azzal, hogy 2-3 éven keresztül promoválja a márkanevet.
A Turisztikai Egyesület költségvetésében eredetileg 20 ezer eurót különítettek el erre a projektre, melynek konkrét eredményei valamikor a jövő év végén körvonalazódnak, de Eduard Florea szerint nem akarják elsietni a dolgot, mert például Bologna esetében is négy évet vett igénybe, míg megszületett a városbrand.
Az említett közvélemény-kutatásról amúgy Adrian Hatos szociológus professzor azt a személyes következtetést vonta le, hogy a váradiak több turista után vágynak, a legvonzóbb célpont pedig idegenforgalmi szempontból a vár. Akik Váradra jönnek, azok inkább erre a településre kíváncsiak, és nem a fürdőhelyekre, míg a félixfürdői turisták, gyógykezeléseken résztvevők elenyésző mértékben érdeklődnek a megyeszékhely nevezetességei, látnivalói iránt, viszont akik „idemerészkednek”, azok sokat költenek. Úgy összességében pedig Váradot jobban kellene népszerűsíteni idegenforgalmi szempontból, de úgy, hogy több kulturális rendezvényt kéne szervezni, mert „a kolbász-, sör- és borfesztiválok nem nagyon jönnek be az igényesebb turistáknak”.

Néhány adat

A felmérés eredményeit Lucia Ştef doktorandusz és Raluca Buhaş tanársegéd ismertették. Arra hívták fel a figyelmet: három ankét készült idén augusztusban és szeptemberben, a mintát pedig két különböző populáció képezte: megkérdeztek 400 váradit, valamint 200 olyan turistát, aki Félixfürdőn és a Püspökfürdőn, illetve 151-et, aki a megyeközpontban nyaralt. Íme néhány adat a teljesség igénye nélkül.
A váradiak véleménye szerint a városuk leginkább Aradhoz (19,91%), Kolozsvárhoz (18,58%) és Nagyszebenhez (12,39%) hasonlít. Egy ide látogató idegen figyelmébe legtöbben a várat (29,44%), a városközpontot (11,68%), Félixfürdőt (9,14%), a Körösvidéki Múzeumot (7,11%), a Kálvária-dombot (5,84%) és a Sas-palotát (5,08%) ajánlanák, és azt tanácsolnák neki, hogy kerülje el az agglomerációt (7,69%), Várad-Velencét (7,69%), a központot (7,44%), az építkezési munkálatokat (4,62%) és a kátyús utakat (3,33%). Meglátásukban kellemesebb volna a turistáknak, ha jobbak lennének a közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások (40%), az idegenforgalmi ellátás (37,19%), nagyobb hangsúly helyeznének a tisztaságra és a zöldövezetek karbantartására (9,92%), és az emberek civilizáltabbak volnának (4,55%). Ugyanakkor a legreprezentatívabb objektumok a vár (25,13%), a Sas-palota (22,73%), a Kálvária-domb (10,48%), a Barokk Palota (9,22%), a sétálóutca (7,96%) és a városháza (6,94%) épülete.

A turisták szerint

A turisták szemében Várad szép város, és legelőször a vár, valamint a román-magyar határ jut eszükbe vele kapcsolatban, leginkább pedig a régi épületek, és az itt uralkodó hangulat tetszik nekik. Utálják viszont az építkezési területeket, a rossz utakat és a sok szemetet, és azt szeretnék, ha jobb volna a tömegközlekedés.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter