Több a nő Bihar megyében: népszámlálási érdekességek

Akt.:
Több a nő Bihar megyében: népszámlálási érdekességek
Megvannak a Bihar megyével kapcsolatos hivatalos népszámlálási végeredmények. Eszerint a megyének 575.398 állandó lakosa van. A magyarok aránya 25%. Az érdekességek között: van sok analfabéta is.

Több a nő, mint a férfi a megyében. A többség 40-44 év közötti. Nagy részük középiskola után megállt a képzéssel. Több magyar anyanyelvű van, mint magyar. Csökkenőben van Bihar megye lakossága is. Többek között ez derül ki a 2011-ben végzett népszámlálásból, amelynek végleges adatait még csak most hozták nyilvánosságra. Az országos adatok után a megyével kapcsolatos statisztikákat az Országos Statisztikai Intézet Bihar megyei részlegének két vezetője, Dana Pasc igazgató és Krausz Zoltán aligazgató ismertette. Eszerint a referencia-időpontban 575.398 állandó lakosa volt a megyének (10 éve még 600.246). Emellett legalább 13 ezer bihari tartósan külföldön van, ám Pasc is elismeri: „nyilvánvaló, hogy ennél a számnál jóval nagyobb a valós érték, csak a külföldön lévők összeszámolására nincs semmilyen lehetőség”. Az Európai Statisztikai Hivatal, az EUROSTAT adataiból egyébként az derül ki, hogy összesen 2,2 millió román állampolgár tartózkodik külföldön tartósan (ez az uniós tagállamok saját népszámlálásain alapuló adat). A kimutatások szerint egyre kevesebben laknak a megyében és az átlagéletkor is nő.

Azt maguk a statisztikusok is elismerik ugyanakkor, hogy a népszámláláskor volt némi gond a nemzetiség összesítésével. Egyrészt opcionális volt ennek bevallása, másrészt számos olyan polgár volt, aki különféle okok miatt egyszerűen kimaradt a népszámlálásból. (Két ilyen okként például azt említette Pasc, hogy az egész összeírás 11 nap alatt zajlott, míg más államokban egy vagy több hónapot is szánnak rá, ugyanakkor voltak, akik nem engedték be a számlálóbiztosokat.) A kimaradtak adatait más jellegű regiszterekből, adminisztratív nyilvántartásokból pótolták – az illetők nemzetiségére vonatkozó adatot azonban ekkor nem írtak be. Így végül – mint már jeleztük – Romániában a lakosság több mint hat százalékának (1 millió 237 ezer embernek) nem ismerik a nemzetiségét. Sőt, szakértők szerint az összlakosság számát is mesterségesen duzzasztották fel 20 millió fölé.

Nemzetiségenként

A hivatalos adatok szerint megyénkben 67% a románság aránya, 25,3% a magyaroké. A sorrendben harmadik nemzetiség a roma, 6,3%-kal, majd a szlovákok, 1,1%-kal. A németek aránya 0,13%, a zsidóké 0,03, a más nemzetiségűeké (például olaszok, ukránok, görögök, törökök) 0,10. Ez személyekre lebontva mintegy 366.200 románt jelent, 138.200 magyart, 34.600 romát. Ugyanakkor 6091 személy szlováknak mondta magát, 735 németnek, 176 zsidónak, 160 olasznak, 101 ukránnak.

Míg a nemzetiségnél 25,3% vallotta magát magyarnak, az anyanyelvre vonatkozó kérdésnél 26,4% jelölte meg a magyart, 68,9% a románt és 3,4% a romát. Dana Pasc szerint ez azt mutatja, hogy a román egy része magyar anyanyelvet vallott be, más részük románt.

Több a vidéki

A megye stabil lakossága a referencia-időpontban, azaz a népszámláláskor 575.398 fő volt (ebbe például nem számítanak bele a stabilan külföldön tartózkodó Bihar megyeiek). Ebből városon él 283042 fő, faluhelyen 292356. A tendencia egyébként azt mutatja, hogy a falun élők száma csökken gyorsabban: tíz év alatt 6,5%-kal esett vissza, míg a városlakóké 1,6-tal.

Nemek szerinti megoszlásban a megye lakosainak 48,6%-a férfi, 51,4%-a nő. Az életkorról szóló statisztika azt mutatja, hogy idősödőben van a megye lakossága. A legtöbben 40-44 év közöttiek, mindkét nem esetében, ezt követik a 35-39 közöttiek. 16,4%-nyi gyerek (0-14 éves) van a megyében, a 15-24 év közöttiek aránya 12,8%. A 65 év felettiek 15,1%-ot tesznek ki.

Ami a képzettséget illeti, Bihar lakosainak 42,2%-a csal általánost végzett, vagy azt sem, 43,7%-a középiskolát, szakiskolát, 14,1%-a felsőfokú végzettségű. A megyében ugyanakkor 9110 analfabétát tartanak számon. (Egyébként az írni és olvasni sem tudók mellett ide sorolják azokat is, akik csak olvasni tudnak.) A tíz évvel előbbi népszámláláskor még 16.000 körül volt az analfabéták száma.

A vallás szerinti statisztika azt mutatja, hogy a stabil lakosság 59%-a ortodox Bihar megyében, a második legnagyobb felekezet a református, 17,5%-kal, a harmadik a római katolikus, 8,9%-kal. A listán a következők a pünkösdisták, 7%-kal, majd a baptisták 4-gyel, s csak utánuk következnek a görög-katolikusok 2,2-vel. Más felekezetek mintegy 1,4%-ban vannak a megyében. Ateistának, vagy nem vallásosnak 0,3% mondta magát.

Városok és községek

A mostani népszámlálás adatait összevetve a tíz évvel azt megelőzővel, kiderül, hogy ennyi idő alatt 24 ezer fővel csökkent a megye lakossága. Nagyváradon stabil lakossága 196.400 fő, Nagyszalontáé 17.700, Margittáé 15.800. A legnépesebb községek: Szentmárton – mintegy 9600 lakos, Tenke – 7800, Papfalva – 7400. A legkevesebben ezekben a községekben laknak: Sólyomkővár – 1000, Hagymádfalva – 1300, Érszőllős – 1300.Ami a családi állapotot illeti, sosem volt házas a stabil lakosság 38,9%-a, házas 47,3%, özvegy 9,7, elvált 4,2. Élettársi viszonyban 20.900 személy él.

Időközben egyébként már megjelentek bírálatok is a népszámlálással kapcsolatban. Kiss Tamás, a kolozsvári kisebbségkutató intézet munkatársa például az MTI-nek azt mondta: Romániában felduzzasztották a lakosság számát 20 millió fölé, mert a népességcsökkenés komoly pozícióvesztést jelent Románia számára az Európai Unió struktúráiban. Állítása szerint az itthon élő stabil lakosok száma 17 millió körül lehet valójában. Elmondta: a román statisztikai hivatal különböző lakosság-nyilvántartási adatok alapján kipótolta a népszámlálási adatbázist, s ez utóbbiba olyan emberek adatait vezették be, akikkel számlálóbiztosok nem találkoztak. Megerősítette ezt tájékoztatóján Dana Pasc is, aki tudatta: valóban más forrásokból is pótoltak ki adatokat a statisztikusok. A legtöbben egyébként Bukarestben maradtak ki a közvetlen összeírásból, a megyék közül pedig Konstancában (4,8%-nyi kimaradt), Iasiban (4,4) és Temesben (3,4).

Nem úgy van az…

Mint arról már írtunk, Victor Ponta román miniszterelnök szerint a 2011-es népszámlálás végleges eredménye igazolta, hogy valójában meghaladta az ötven százalékos érvényességi köszöbértéket a részvétel az államfő leváltásáról rendezett tavalyi – érvénytelenített – népszavazáson. A népszámlálási adatok szerint Románia felnőtt lakossága 16 millió 270 ezer fő. 2012. július 29-én Románia 18,3 millió választópolgára közül csaknem 8 és fél millió polgár vett részt az államfő leváltásáról rendezett népszavazáson, amelyet az alkotmánybíróság érvénytelenített, mivel a részvétel nem haladta meg az 50 százalékos érvényességi küszöböt. Ponta megjegyzése arra utalt, hogy a referendumon többen voltak jelen, mint az országban élő felnőtt lakosság fele. Ezzel kapcsolatban Dana Pasc elmondta: ez nem egészen így van. Hangsúlyozta: „Más a stabil lakosság, más a felnőtt lakosság és megint más a válaszójoggal bírók száma. Hiába számolunk a felnőtt lakossággal, hiszen nem mindenkinek van szavazójoga ebből a csoportból sem, tehát nem szabad minden felnőttet szavazópolgárnak számítani”.

Szeghalmi Örs



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .