Tízéves az Agnus Rádió

Brian Johnston felvétele
Brian Johnston felvétele
Kolozsvári központtal működő Agnus Rádió egész napos gazdag, színes rendezvény- sorozattal ünnepelte meg 10. születésnapját. Olyan programokat állított össze, melyekben minden kategóriába tartozó rádióhallgató megtalálhatta a számára élményt jelentő műsort. Voltak nyílt műsorok, gyermekprogramok, a középiskolások számára „Nyom- kereső a városban”, társasjáték verseny.

 

A gasztronómia iránt érdeklődők számára szervezték a „Gyere velünk főzni a Mikó étterembe”- című műsort. Megismerhették a Mozgó Rádió- Agnus- busz program által Kolozsvár 12 református templomát. Nagy sikernek örvendett a Blogger- találkozó az ifjúsági Agnus kávéházban. A beszélgetőtárs Szenkovics Dezső.

A Közösségi nap keretében került sor az Agnus Rádió Zenélő köntös című kihelyezett műsorára. „Hány nyelven beszél a zene” című előadására zsúfolásig megtelt a Györkös Mányi Emlékház előadóterme. Az előadó Nagy Ibolya, a Kolozsvári Magyar Opera korrepetitora, a „Zenélő köntös” zenei műsor felelős szerkesztője, közönségét lebilincselően kalauzolta a zenei világ különböző megnyilvánulásainak utjain. Felfedvén mindazon zenei formákat, zenei nyelveket, melyek a lehető legjobban használhatók különböző hangulatok megteremtésére. Kibontván mindazokat az alkotó elemeket, melyeket a zeneszerzők felhasználva műveik kifejezési erejét egyéni módon színesíthetik. A zenei nyelv feladata a hangulat és kapcsolatteremtés. Eduard Hanslick megfogalmazását idézve: „Mivel a zene valamennyi hangjai az egész világegyetemben megtalálhatók, ezért a zenében az ember újra, rátalál az egész világegyetemre.”

A zene a hangok azon tartományát használja, amelynek ritmus- száma szabályos. A szabály- rendszer a zenében létező összes létező összefüggéseket mutatja. Nagy Ibolya a zenét nyelvnek tekinti. A zene alkotó elemeinek bemutatásával ( tempó, ritmus, dallam, hangszín, harmónia, hangerő) érzékeltetette azokat a lehetőségeket, melyeket felhasználva a zeneszerzők alkotásaikat változatossá és élvezetesebbé tudják tenni. Gazdagítván a művészi kifejezés egyéni eszközterületét.

A tempó a hangok ritmikus értékének abszolút időtartama. A XVII. századig nem használták. Addig a zene karakterére figyeltek. Kottaképekkel jelezték a tempót. Johann Nepomuk Mälzel 1816-ban tovább fejlesztve Dietrich Nikolaus Winke találmányát, előállította a mai modern metronómot.

Saint-Saëns Az állatok farsangja-című zenemű részleteinek bemutatása által érzékeltette a tempó lényegét. Majd kiselőadásában a jelenlevők megismerhették a különböző zeneszerzők által használt zenei eszközök sokféleségének színességét. Mindezt az Agnus rádió előadásainak stílusában úgy elevenítette meg, hogy az élőben elmondott szöveget zenei függönnyel választotta el.

A ritmus testi vonatkozása a zenének, mondta Nagy Ibolya. A ritmust, mint kifejező eszközt Muszorgszkij Egy kiállítás képei című alkotás egy részletének bemutatásával szemléltetett (séta témájával). A gnóm példájával illusztrálta, a torz mozgások miként fejezik ki a törpét. Verdi Rigoletto című operájában a főhős nemcsak testileg torz, hanem lélekben is. A lelkében végbemenő változások a végzet gépezetét indítják el.

Leoncavallo Bajazzók-című operája alapján elemezte a dallam jellemzőit, miként fejeződik ki a Prológusban, a Nedda és Canio áriájában, valamint a duettben.

A harmóniáról mondta Nikolaus Forkel: „A zenében az összhang olyanféle viszonyban van a dallammal, mint a nyelvben a logika kifejezéssel: rendbe rakja, meghatározza a dallam szerkezetét, ezáltal a dallam valóságos világgá válik.” Debussy Egy faun délutánja című zenemű alapján szemléltette.

A hangszín alapján felismerjük egymást, azonosítani tudjuk, de sok mindent elárul a tulajdonosáról is. Muszorgszkij Egy kiállítás képei- című alkotásból, „A gazdag zsidó és a szegény zsidó párbeszédét” zongorán és zenekari kísérettel mutatta be. A hangszerelt változatban érzékelni lehetett, milyen hanghordozása van a gazdagnak és milyen a szegénynek. A zenekarral és a zongorán bemutatott párbeszéd közti különbség is észlelhető. Érzékelhető, milyen többletet ad a zenekari változat.

Ravel Bolero című operája alapján szemléltette a hangerő sajátosságát. A modern tánctétel teljesen azonos ritmussal, dallammal, harmóniával hallható. A dob szüntelenül jelen van. A változatosság egyetlen eleme a zenekari crescendo.

De a zenei est élményei közé sorolhatjuk fellépési sorrendben: Bardon Tony tenor Donizetti Szerelmi bájital- című operájából, Nemorino áriáját adta elő. Majd Egyed Apollónia szoprán Leoncavallo Bajazzók-című operájából Nedda recitativójával, és Bizet Carmen című operájából Micaela, harmadik felvonásban levő áriájával bűvölte el közönségét. Mindkét fiatal, tehetséges előadó fényesen bizonyította, a művészi „utánpótlás” ezen a területén kecsegtető, és valószínű elődeiket túlszárnyalva, többször fogják a nagyvilágban öregbíteni Kolozsvár zenei életének amúgy is elismerésre méltó értékeinek hírnevét.

Az előadó nagy érdeme a témában való jártassága, melyet bizonyított az illusztrációs anyag kiválasztása, ami nemcsak illusztrált, de példáival bizonyította, mily varázslatosan változatos tud lenni a zene világa, ha valaki tudja, mit is kell abból a közönségének vonzóan elmondani.

Csomafáy Ferenc

 

 

 

 

Címkék: