Tízből nyolcan pesszimisták

Tízből nyolcan pesszimisták
Az általános közhangulatot tekintve az erdélyi magyarok abszolút többsége pesszimista, tízből nyolcan úgy gondolják, hogy a dolgok rossz irányba haladnak.

 

A Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet két munkatársa, Kiss Tamás és Barna Gergő 2011. november 25–december 13. között felmérést készített Közélet és Közérzet Erdélyben címmel, melyben az erdélyi magyar lakosság általános közhangulatára, a problémáira, a politikusok iránti bizalom nagyságára, a választói magatartásra, és egyéb politikával kapcsolatos kérdésre voltak kíváncsiak a kutatók. A közvélemény-kutatás eredménye közel 2000 fő véleményére alapul.

 

Az általános közhangulatot tekintve az erdélyi magyarok abszolút többsége pesszimista, tízből nyolcan úgy gondolják, hogy a dolgok Romániában rossz irányba haladnak. Korábbi mérésekhez – 2010. decemberi mélypont – viszonyítva azonban enyhén emelkedett azok aránya, akik szerint a dolgok jó irányba haladnak. A magyarok mutatóit összehasonlítva a teljes romániai lakosság adataival, kitűnik, hogy nincs jelentős eltérés a teljes lakosság és a magyar lakosság általános közérzetében.

Az elmúlt 12 évben az optimisták aránya egyedül 2005 elején haladta meg a pesszimisták arányát, amikor Traian Băsescu lett az államelnök, egyúttal a DA Szövetség és az RMDSZ alakított kormányt. A gazdasági válság 2008

második felétől erodálni kezdte a lakosság optimizmusát, a borúlátók aránya 2010 végén csúcsosodott ki (91% az erdélyi magyarok esetében). Az erdélyi magyarok 35%-a elégedett jelenlegi életkörülményeivel, 63%-uk pedig elégedetlen. A jövőt tekintve az erdélyi magyarok európai viszonylatban a rangsor utolsó

részében helyezkednek el. Tőlünk borúlátóbbak Magyarország, Görögország és Portugália lakosai. A válaszadók saját településük fejlődését pozitívabban értékelik:

egyharmaduk véli úgy, hogy a településen a dolgok jó irányban haladnak, míg

55% elégedetlen.

 

Problémák

 

Az erdélyi magyar lakosság problémái egyértelműen a megélhetési kérdésekkel, az

életszínvonallal függnek össze. A megkérdezettek egy zárt listából választhattak három problémát, amelyek megoldását fontosnak tartják. Első három helyen a munkanélküliség, az alacsony fizetések és nyugdíjak, illetve az egészségügyi kérdések szerepelnek. A nemzeti kisebbségi léthez kötődő kérdések az erdélyi magyarok esetében háttérbe szorulnak, ezek elsősorban a magyar közoktatás és felsőoktatás bővítéséhez, a magyar összefogás megvalósításához, az autonómia eléréséhez kapcsolódnak.

 

Politika

 

A megkérdezettek válaszai alapján továbbra is Tőkés László a leginkább közismert politikus, őt Kelemen Hunor követi 91%-kal, Szász Jenőt a magyarok 70,7, Toró T. Tibort 60,1%-a ismeri. A bizalmat tekintve a válaszadók 59%-a Kelemen Hunorban bízik meg. Őt követi Tőkés 49%, Szász 23%, illetve Toró 22%-kal.

A román politikusokkal szemben jóval alacsonyabb a bizalom. Traian Băsescuban 19,8% bízik, Emil Boc-ban 17,2%, Crin Antonescu 13,7%-ot és Ponta 7,7%-ot kapott.

Az erdélyi magyarok 69%-a szerint a magyarságot csupán egyetlen politikai szervezetnek kellene képviselnie, szemben a 19%-kal, akik szerint lehetőséget kell adni, hogy több párt közül válasszon a lakosság. A választók 84 százaléka tartja fontosnak, hogy az RMDSZ parlamenti párt legyen.