Tíz rejtély agyunk működéséről

Összegyűjtöttük, mi az a tíz legfontosabb kérdés, amely megosztja a tudósokat az agy működésével kapcsolatban.

1. Édes álmok. A tudósok között sincs egyetértés abban, vajon honnan keletkeznek az álmok. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az álmodás az agysejtek közötti ingerületátvitel stimulálásával mozgatja meg az agyat. A másik elképzelés szerint az emberek azokról a feladatokról és érzelmekről álmodnak éjszaka, amelyekkel nappal nem foglalkoztak eleget, és ez segít feldolgozni a gondolatokat és emlékeket. Abban mindenesetre egyetértenek a tudósok, hogy az álmodás a mélyalvás (REM) során történik.

2. Szunyókálás. Az alvás olyan elengedhetetlen az emlősök számára, hogy az ember életének több mint negyedét csukott szemmel tölti. Ezzel együtt az alvás valódi oka ma is rejtély a tudósok előtt. Ami biztos: a tartós álmatlanság hangulatváltozásokhoz, hallucinációkhoz, extrém esetben akár halálhoz is vezethet.

3. Fantomérzések. Amputációk után körülbelül az esetek 80 százalékában a betegek különböző érzéseket észlelnek – mint amilyen a meleg, a viszketés, a nyomás vagy a fájdalom – az amputált testrészben, és úgy érzik, mintha a hiányzó tag még mindig testük része volna. Az egyik magyarázat szerint az eltávolított testrész helyén lévő idegi terület új kapcsolatot létesít a gerincvelővel, és továbbra is küldi a jeleket az agynak, mintha a hiányzó testrész még mindig ott volna. A másik magyarázat szerint az agy működése úgy van kódolva, mintha a test egészséges lenne, azaz az agy megőrzi az érintetlen test képét.

4. Biológiai óra. A hipotalamuszban található az ember biológiai órája, amely a test működését egy 24 órás ritmus szerint szabályozza. A napi működés legnyilvánvalóbb jele a felkelés és lefekvés körforgása, de a biológiai óra szabályozza az emésztést, a testhőmérsékletet, a vérnyomást és a hormontermelést is. A tudósok felfedezték, hogy a fény erőssége előbbre vagy későbbre állíthatja ezt az órát a melatonin hormon termelésének befolyásolásával. Jelenleg is folyik a vita arról, vajon a melatoninbevitel segíthet-e a jetlag (időzónák átlépése repülővel) kellemetlen hatásainak kiküszöbölésében.

5. Emlékezet. Vannak emlékek, amelyket nehezen felejt el az ember, ilyen lehet például az első csók. De hol őrizzük ezeket a személyes mozikat? A tudósok felfedezték, hogy az agy szürkeállományában található hipokampusz felelős az emlékek képzéséért és tárolásáért. Kiderült azonban, hogy a valódi és a hamis emlékek ugyanazt a területet aktiválják az agyban. Ahhoz, hogy előhívják a valódi emlékekeket, a kutatók arra kérték az alanyokat, próbálják ezeket a saját kontextusukban felidézni, ami sokkal nehezebb, ha nem valódi emlékről van szó.

6. Nevetés. A nevetés egyike a legkevésbé feltárt emberi viselkedésformáknak. A tudósok felfedezték, hogy nevetés során az agy három területe lép működésbe: a gondolkodásért felelős terület, amely segít megérteni a viccet, a mozgásért felelős terület, amely működésbe hozza az izmokat, és az érzelmekért felelős terület, amely előidézi a jó érzést. De az továbbra is titok, miért nevet ez egyik ember buta vicceken, és miért nevet a másik egy horrorfilmen. A nevetés lehet egyfelől játékos válasz a meglepő fordulatokra, másfelől jelzés a másik számára, hogy jól szórakozunk.

7. Természet vagy nevelés? A hosszú vitában, amely arról szól, vajon a gének vagy a környezet határozza-e meg gondolatainkat és személyiségünket, a tudósok arra jutottak: lehet egyik is, másik is, vagy mindkettő. A gének tanulmányozása kimutatta, hogy számos olyan emberi jelleg van, amely fölött kevés befolyásunk van, és mégis számos államban az öröklés és a nevelés, úgy tűnik, hatással van arra, hogy kik vagyunk, és mit teszünk.

8. A halál rejtélye. Miért öregszenek az emberek? Az évek során az ember ellenállóképessége a fizikai és a lelki behatásokkal szemben egyre törékenyebbé válik. Az egyik lehetséges magyarázat szerint az öregedés olyan, mint egyéb más humán jelleg: a humán genetika része, és megvannak a maga előnyei. Egy kevésbé optimista elképzelés szerint az öregedésnek nincs semmi célja vagy eredménye azon kívül, hogy a sejtek megöregszenek az emberi élet során. A tudósok azonban hisznek abban, hogy a tudomány végül képes lesz késleltetni az öregedést.

9. Fagyasztás. Az örök élet nem valóság. De a tudomány egy úttörő területe, amely a hűtéssel foglalkozik, képes új életet adni. A fagasztóközpontokban a holttesteket folyékony nitrogénben tárolják minusz 78 fokon. Az eljárás lényege, hogy azokat az embereket, akik egy jelenleg gyógyíthatatlan betegségben haltak meg, lefagyasztják, majd újból “feltámasztják”, amint a jövőben felfedezik betegségük ellenszerét. Azonban eddig még egytelen lefagyasztott embert sem támasztottak fel, ugyanis erre még nem létezik megfelelő technológia. Mivel, ha a testet nem pontosan a kívánt hőfokon engedik fel, a sejtek megfagyhatnak, és a test darajaira eshet szét.

10. Öntudat. Reggel, ébredés után az ember érzékeli, hogy felkelt a Nap, hallja a madarakat, érzi a friss reggeli levegőt az arcán. Más szóval: öntudatánál van. Ez az összetett és bonyolult téma már az antikvitás óta foglalkoztatja a tudósokat, de csak napjainkban vált tudományos kutatótémává. A legnagyobb kérdés ezen a területen, hogy az objektív agyi folyamatok hogyan válnak egyes emberekben szubjektív tapasztalatokká. Mindenesetre a tudósok számos kérdést fogalmaztak meg a témában.