Titkosszolgálatok többszínűsége

A Compania kiadó gondozásában jelent meg Aurel I. Rogojan „Fereastra serviciilor secrete. România în jocul strategiilor globale.” (A titkosszolgálatok ablaka. Románia a globális stratégiák játékában) című könyve.

Kolozsváron a Lucian Blaga Egyetemi Könyvtárban mutatták be, az „Igazság a román hírszerző szolgálatokról” témájú szimpozion keretében.

Az esemény moderátora dr. Doru Radosav professzor.

A könyvet ismertették: dr. Vasile Puşcaş, a Babeş- Bolyai Tudományegyetem professzora, Adrian Bărbulescu tartalékos ezredes, Iulian Vlad tartalékos tábornok, aki 1989-ben a szekuritáté főparancsnoka volt. Adelina Palade tartalékos ezredes.

Vasile Puşcaş felhívta a figyelmet, hogy a könyv lényegében három nagy könyvből áll. Mindenik könyvnek meg vannak az alfejezetei.

Az első könyv a román titkosszolgálatok történetével, jelentőségével és fejlődésével foglalkozik. A második Románia szomszédságára vonatkozik, melyben jelentős sajátosságot kap az Erdéllyel kapcsolatos elemzés.

A harmadik könyv a jelenkori titkosszolgálat fejlődését mutatja be. A szerző kettős minőségben viszonyul az eseményekhez. Egyrészt, mint szemtanú, aki az események sűrűjében van. Ezeknek az eseményeknek jelentőséget próbál adni. Másrészt, mint az események megfigyelője. Hideg ésszel elemzi az eseményeket.

A könyv a XX. század történetéből mutatja be a román társadalom által megtett utat. Betekintést nyerhetünk a kémelhárítás, a titkosszolgálat világába, illetve kulisszatitkaiba.

Megismerhető a titkosszolgálat szerepe az új román társadalomban. Románia erőfeszítéseket tett, hogy a NATO és az Európai Unió tagja legyen.

Az államoknak nemzeti örökségükben, vagyonukban titkos kódok, adatok, anyagok, épületek tartoznak. Habár tények, adatok mellett megyünk el, nem tudjuk felfogni ezek valódi értékét. A titkoknak megvannak a maguk története. Ezeknek a védelmére bizonyos korlátokat állítanak fel.

A címben szereplő „ablak” kifejezés metaforaként is felfogható. A közölt anyagok ablaknyitásokat jelentenek az eseményekre, melyek azokat különböző szempontból világítják meg. Arra ösztönöz, nézzünk körül a környezetünkben. A globális kölcsönhatások, összefüggések korában élünk. 1989 után a világ megijedt a nemzetközi információs anarchiától. Mi is a kihívások korában voltunk. Húsz év után a káosz állapotába jutottunk. Hogyan lehet reagálni a káoszra? – teszi fel a kérdést Vasile Puşcaş. Meg is adja a választ: „Csak a racionális kutatás, racionális megismerés által. A könyv ebbe az irányba akar ösztönözni.”

Adelina Palade szerint a nemzeti identitás kézikönyve. Felfogható úgy is, mint a jó kormányzás könyve.

Iulian Vlad többek között kiemelte: Ez a könyv Giurescu akadémikus pozitív értékelésével is rendelkezik. Nemzetvédelmi szempontból jelentőséggel bír.

A könyv az árnyékokat is bemutatja, a hazaárulásokat. Lehet e könyv egyes személyek, külföldi entitások számára kényelmetlen.

A szerzőről

Aurel I. Rogojan 1949-ben, Bihar megyében született. 1970-ben az Állambiztonsági Főiskolát végezte. Kémelhárításra szakosodott. Majd a Bukaresti Egyetem Jogi tanulmányait végezte el. Pszicho-pedagógiára és kriminológiára valamint adminisztratív jogra szakosodott. 1977 és 1985 között Iulian Vlad alatt belügyminiszteri államtitkár, kémelhárításért felelős kabinetfőnöke. 1987-ben államtitkári rangban dolgozott. 1990 és 2006 között a Román Hírszerző Szolgálat keretében dolgozott.

36 éven keresztül a Román Titkosszolgálat keretében fejtette ki tevékenységét. Több könyv és számtalan titkosszolgálattal kapcsolatos cikk szerzője.

A könyvről

A könyv fedőlapjának felsőrészén, piros alapon a Belügyminisztérium székházának egy részlete, fekete- fehér felvételben látható. Fehér betűkkel a szerző neve, majd alátéttel kirajzolva a ClarObscur sorozat (Petru Romoşan a sorozat felelős szerkesztője).

Az alsó kétharmadban, kékes színben, az 1989-es decemberi események idején kifosztott, egyik temesvári helység látható. Ezen fekete színnel a könyv főcíme és alcíme.

Az 570 oldalas könyv névjegyzékkel, mellékletekkel, a korabeli eseményekre vonatkozó képekkel, faximilékkel ellátva, nyolc fejezetben elemzi 1989-2011 közötti eseményeket. A titkosszolgálat munkájának bizonyos vonatkozásait mutatja be. Maga a szerző is azt mondja, hogy magát a könyvet is „puskaporos hordónak” tekinthetjük, mert egyesek számára kényelmetlen. (Ebben nagyon egyet tudok érteni vele. Talán ennek is köszönhető az a kérdés megfogalmazása, miért pont most jelent meg ez a sajátos tartalmú könyv?)

A szerző a könyvét, bevallása szerint, az egyetemistáknak, azoknak a hallgatóknak, akik a nemzetközi kapcsolatok kérdéseinek tanulmányozásával foglalkoznak, szakembereknek, valamint a kérdés iránt érdeklődőknek ajánlja.

A könyv hátlapján egy részletet közölnek a könyvből, mely sűrítve összegzi a volt szekuritatés tisztek és a gazdasági, illetve az üzleti élet közötti kapcsolatot.

„Az állandó leleplezés két évtizede után a nyilvános megrovás, a társadalomban létező minden rosszat, a demokrácia tökéletlenségét okozóként gyanúsított „szekusok” immúnissá váltak. Ellenük folytatott kampány következtében megnőtt az értékük. Így lehet eljutni oda, hogy a szekuritátés értéket nem lehet mérni.”

A könyv 8 fejezetében elemzéseket, tanulmányokat, magával szerzővel készült interjúk anyagát találjuk.

Az események a régi és új peremén-című fejezetben kifejti: „A régi fejezethez tartozik a remény évtizede és a gazdasági, politikai, katonai bipoláris világ hanyatlása. „Új” fejezetnek nevezhető az elpazarolt két évtized…”

Elemzés tárgyát képezi a szekuritaté szétesése. A volt szekusoknak a gazdasági életbe való bekapcsolása. Románia a globális stratégiák játékában.

A titkosszolgálatok 1989 után vagy Egyik reformtól a másikig című fejezetben Rogojannal készült interjúkat találjuk meg. Elemzi a Román Hírszerző Szolgálat megalakulását, a hírszerzés struktúráinak korszerűsítését, és a titkosszolgálat szerepét a politikai életben.

A szekuritáté az ideológia és hatalom között-című fejezetben a „Băcanu lista” elemzésével foglalkozik.

1989: Egyik téltől a másikig-című fejezetben az 1989, 1990 évi események bemutatása kapcsán a bonyolult nemzetközi és a hazai helyzetről kaphatunk betekintési lehetőséget. Beszél a szekuritáté szerepéről a decemberi és az azt követő időszakban.

Külön fejezetben elemzi a Pacepa ügyet, illetve annak következményeit, nemzetvédelmi szempontból.

Az Intelligence Service Romániában – című fejezetben a gazdasági és politikai háború bizonyos vonatkozásait, a Păltiniş iskola, a „Transzcendentális meditációra” vonatkozó akkori vizsgálatok kérdését járja körül. Valamint bizonyos értelmiségiek kapcsolatát a nyugati titkosszolgálattal, különösen az Egyesült Királysággal.

A magyar delírium: propaganda, kémkedés és szélsőségesség Szent István Magyarországért című fejezetben 188 oldalon keresztül (7melléklettel) beszél a nemzetközi magyar neorevizionista megnyilvánulásról. Nyomon követi az anyaország és az erdélyi magyar viszonyulását a nemzeti identitás megtartásáért. „Az Európai Unió integrációs feltételei között is Magyarország jogának és kötelességének tartja a határon túli magyarok érdekeinek védelmét. Nem tud lemondani arról a gondolatról, hogy a Trianoni szerződés igazságtalan diktátum, de ugyanakkor tudatában van, hogy a határok módosítása csak konfliktusforrást jelentene…” (439 oldal)

Jugoszlávia és Románia árnyékháborúban – című fejezetben a jugoszláv kémkedés több évtizedéről, annak bizonyos vonatkozásait mutatja be. Külön elemzés tárgyát képezi a jugoszláv titkosszolgálat szerepe az 1989-es temesvári és bukaresti események során.

A titkosszolgálatban az információ hatalmat jelent.

Vasile Puşcaş szavaival élve, ma talán úgy fogalmaznánk: a megismerés értéket, hatalmat jelent.

Ez a könyv a megismerés utjára kalauzolja el az olvasót. A titkosszolgálatok iránt érdeklődők számára fontos olvasmány lehet.

De a kisembert is érdekelheti, mert a könyvben megtalálhatók olyan információk, melyek a mindennapi élettel kapcsolatosak. Mind a telefon beszélgetések rögzítése, mind az elektronikus levelek ellenőrzése. Beszél a Caritas jelenségéről. A dossziék kérdéséről. Rendkívül érdekesek azok a részletek, melyek a titkosszolgálat és sajtó viszonyát jellemzik. A disszidensekről sem feledkezik meg. De megtudhatók bizonyos ismeretek az ellenőrzött információk kiszivárogtatásának technikájáról, a szándékos félretájékoztatás módszereiről.

Magába öleli mindazon „érdekességeket”, melyekkel az elmúlt két évtizedben találkozhattunk, bizonyos esetekben.

 

Csomafáy Ferenc