Tisza és Károlyi: hősök és bűnbakok

Tisza és Károlyi: hősök és bűnbakok
Nagyvárad- Dr. Szarka László, a révkomáromi Selye János Egyetem oktatójának előadásával folytatódott szerda este a Szacsvay Akadémia történelmi modulja. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte az Ady Endre Középiskola dísztermében megjelenteket.

Ahogyan várható volt, indulatoktól és aktuálpolitikai felhangoktól sem volt mentes a Szacsvay Akadémia történelmi moduljának legutóbbi alkalma. A pro- és kontra érvek, vélemények természetesen Károlyi Mihály gróf szerepének megítélése kapcsán ütköztek egymással. A közönség soraiból volt aki degenerált hazaárulónak nevezte a volt miniszterelnököt, mások pedig a „zsidó kártyát” is elővették. Tiszteletben tartva az elhangzott állításokat, dr. Szarka László egyetemi oktató azon meggyőződésének adott hangot: szűk látókörűek és a valóságtól elrugaszkodott, egy saját maguk által teremtett világban élnek azok, akik azt hiszik, hogy Trianonnak, illetve a magyar történelemben bekövetkezett egyéb tragédiáknak az oka egyetlen ember, vagy valamilyen zsidó világ összeesküvés, esetleg a szabadkőművesség.

Úgy fogalmazott: veszélyes dolog játszani a világtörténelemmel, megfeledkezni arról, hogy modern szociáldemokrácia nélkül nem létezik 21. századi Európa, az igazi konzervativizmus és liberalizmus hiánya pedig- ahogy az napjainkban Magyarországon is történik- nacionalizmushoz vezethet. Persze lehet azt gondolni, hogy csak mi létezünk a világban, lehet csak a mi ideológiai álláspontunknak megfelelő médiatermékeket fogyasztani, nem tájékozódni vagy foglalkozni azzal, hogy mit írnak a korabeli dokumentumok, de ez nem vezet semmi jóra. A karaktergyilkosság a politikusok által használt manipulációs technika, a történelmi alternatíva kiiktatása. Ehelyett inkább mindkét fél szakvéleményét meg kell hallgatni, és akkor talán arra is rádöbbenhetünk, hogy a 20. században a baloldaliak által bűnbaknak kikiáltott Tisza István és a 21. században a jobboldaliak által hazaárulónak nevezett Károlyi Mihály valóban nem mások, mint számos, pozitív és negatív tulajdonságokkal rendelkező bukott hősök, akik mint a görög sorstragédiák főszereplői halálra voltak ítélve. „Tiszának és Károlyinak is tehát ott a helye a magyar történelem Pantheonjában, reális alternatívaként”- hangsúlyozta a történész.

Két alternatíva

Előadása kezdetén dr. Szarka László a kiegyezés utáni Magyarország alternatíváit vázolta fel, az adott kontextusba belehelyezve a Tiszákat és Károlyit, illetve a két alternatívát kínáló pártot, a szabadelvűt és a függetlenségit. Előbbi jelképe volt a tündöklő képességű Tisza István, a „vasgróf”, aki már egy gyengülő pártot kapott örökségül és felismerte azt, hogy a túlzott nacionalizmus, a nemzetiségi kérdés félresöprése önpusztításhoz vezet, ezért „a tyúkszemre hágás politikája” helyett méltányos paktumokkal a megegyezés irányába kívánta terelni a román és szlovák nemzetiségi politikát. A Függetlenségi Pártnak pedig a késői szimbóluma Károlyi Mihály, a „vörös gróf”, aki 1910 után tűnt fel a történelem színpadján. Az addig nagyvonalú életet élő, sokak által ficsúrnak tartott Károlyi a háború első évében kezdett igazán beérni, demokrataként támogatta a földosztást és az általános választójogot, valamint nemzetiségi egyenjogúságot követelt. A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy a kiegyezést követően hogyan lehetett stabilan működtetni a dualista rendszert, jelentett igazi nagy kihívást a modernizáció, melyet Magyarország sikeresen abszolvált, miközben kialakult a Budapest-központúság.

Tisza világháborús szerepével kapcsolatban úgy vélekedett: ambivalens, és hatalmas teljesítményét beárnyékolja, hogy fatalista volt, azt tartotta, hogy a végzett ellen nem lehet tenni semmit. Politikai vakságban szenvedett, nem látta mi készül, és nem számolt a veresség lehetőségével, pedig nyilvánvaló volt, hogy a monarchia összeomlik. Károlyi Mihály ellenezte a német szövetség fenntartását, ehelyett a dunai népek barátsága és az antantbarát külpolitika híve volt. Egy másik vitatott téma, Tisza meggyilkolásával kapcsolatban ugyanakkor a történész megjegyezte: több rendbelileg bebizonyosodott, hogy ehhez Károlyinak semmi köze nem volt, sem felbujtóként, sem másként.

Béketervek

Tisza István a végjátékban támogatta a dualizmus felmondását, javasolta Károlyi kinevezését, katonai védekezést javasolt a szomszédokkal szemben és elfogadta a wilsoni alapelveket, a Károlyi-kormány programjában pedig integritás, illetve autonómia a békekonferencia döntéséig; a román, csehszlovák és délszláv törekvésekkel szemben a magyar területek megtartása, valamint vitás esetekben népszavazás szerepelt.

Ciucur Losonczi Antonius