Timmermans: előremutatóak az igazságszolgáltatás terén hozott román és bolgár intézkedések

Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke
Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke
Előremutatóak az igazságszolgáltatás függetlenségének védelme érdekében hozott román és bolgár intézkedések, ugyanakkor Szófiának többet kell tennie a korrupció elleni közdelem terén – jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke Brüsszelben, az uniós bizottság Romániáról és Bulgáriáról közzétett országjelentésének bemutatásakor szerdán.

Timmermans a romániai igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem területén elért eredményeket vizsgáló uniós bizottsági jelentéssel kapcsolatban hangsúlyozta: Románia jelentős lépéseket tett a jogállamiságot biztosító intézményeinek megerősítése végett.
A román igazságszolgáltatás összességében a szakmaiság magas szintjéről tett tanúbizonyságot, Románia további lépéseket tett az Ellenőrzési és Együttműködési Mechanizmus (MCV) által kitűzött célok teljesítése felé.
Timmermans elmondta ugyanakkor, hogy a bizottság szerint még nem állapítható meg a korábbi jelentésekben függőben maradt kulcsfontosságú kérdések mindegyikében, hogy a román hatóságok által előírt, a felelősség és elszámoltathatóság biztosítása érdekében hozott intézkedések kielégítő módon teljesültek volna.
Frans Timmermanns szerdai közleményében hangsúlyozta, hogy Bulgária is jelentős lépéseket tett az igazságszolgáltatás reformja és a szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében. Hozzátette ugyanakkor: Bulgáriának továbbra is a korrupció elleni harcot kellene legfontosabb célkitűzésévé tennie.
Jelentésében a bizottság emlékeztetett arra, hogy a megvalósított reformok eredményei kiváltotta lendület megtartása érdekében Bukarestnek és Szófiának további lépéseket kell tennie, hogy az Európai Bizottság célkitűzéseivel összhangban előrehaladva, visszafordíthatatlan eredményeket elérve befejezze a megkezdett folyamatot.
Az uniós bizottság szorosan együttműködik a román és a bolgár hatóságokkal az Együttműködési és Értékelési Mechanizmus által kitűzött célok eredményeinek megőrzése és a megkezdett folyamatok befejezése érdekében, hogy a 2017 végén várható újabb ellenőrzéseket követően lezárhatók legyenek a vizsgálatok – tette hozzá a bizottsági alelnök.
Románia és Bulgária 2007-es európai uniós csatlakozásakor vállalta, hogy az igazságszolgáltatás terén tapasztalható hiányosságokat felszámolja, a reformfolyamatot pedig az Európai Bizottság úgynevezett Együttműködési és Értékelési Mechanizmus (CVM) keretében követi figyelemmel, amelynek következtetéseiről rendszeresen országjelentéseket tesz közzé.
Románia számára azért is fontos a CVM lezárása, mert több uniós tagország ettől tette függővé felvételét a schengeni térségbe. Az eredeti menetrend szerint Romániának 2011-ben kellett volna csatlakoznia a belső határellenőrzés nélküli övezethez. A román igazságszolgáltatás működésének hiányosságai és a korrupció elterjedtsége miatt azonban 2012-ben Franciaország és Németország megakadályozta Románia schengeni csatlakozását, később hasonló okok miatt Hollandia emelt vétót az ország schengeni tagsága ellen.

(MTI)