Tibet ügye a Parlamenti Képviselők 6. Világkongresszusa előtt

Tibet ügye a Parlamenti Képviselők 6. Világkongresszusa előtt
Sógor Csaba: Az egész világot foglalkoztató tibeti kérdésen keresztül mi is elmondhatjuk, hogy kisebbségvédelmi téren milyen hiányosságok vannak Európában.

 

A kanadai szövetségi kormány védnöksége alatt, folyó év április 27-29. között került sor Ottawában a Parlamenti Képviselők Tibettel foglalkozó 6. Világkongresszusára, a Száműzött Tibeti Kormány, valamint a Képviselők Nemzetközi Hálózata Tibetért(INPaT) szervezésében. A rangos rendezvény szervezéséhez Richard GERE neves amerikai filmszínész alapítványa, aGere Foundation is hozzájárult. Az eseményen részt vett Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő is.

A rendezveny első részét a társ-vendéglátó Richard GERE vezette, aki az INPaT (International Network of Parliamentarians on Tibet) nemzetközi elnöke. Meglátása szerint a kínai politikai döntések nemcsak a közvetlen szomszédos országok jövőjét és egyre szűkülő cselekvési lehetőségeit, hanem Ázsia, sőt a világ szakpolitikáit is befolyásolja.

A felszólalók között Jayadewa RANADE indiai légierő-szakértő (Centre for Air Power Service, New Delhi) a kínai katonai és gazdasági erő fejlődésének ütemére figyelmeztetett; az ország GDP-je tízévente megkétszereződött. Ennek ellenére számolni kell a növekvő társadalmi elégedetlenséggel, véleménye szerint a szociális konfliktusok rövidesen visszafogják a gazdasági eredményeket, hiszen Kína a világ kézműveséből a világ mértéktelen fogyasztójává torzul. A kínai lakosság belső elégedetlensége, az egypártrendszer tarthatatlansága, a korrupció elleni tiltakozás hoz majd változásokat.

Carl GERSHMAN, a washingtoni National Endowment for Democracy elnöke szerint Kína demokratikus jövője Tibettől függ. Az elemző reménye szerint a burmai modell, a fegyelmezett átalakulás folyamata be fog indulni: ez lesz az a pillanat, amikor a tibeti vezetéssel a párbeszéd elkezdődhet.

A témához Sógor Csaba erdélyi magyar EP-képviselő is hozzászólt, elmondta: Burma nem csupán Kína számára lehet példa, hanem Kelet-Európa is tanulhat tőle. „Burma rájött, hogy a katonai diktatúra nem vezet gazdasági stabilitáshoz, az ország békéje és fejlődése érdekében hajlandóak autonómiát adni a kisebbségeknek. Az Európai Unió csak akkor lehet Kína számára minta, ha a kisebbségi kérdéseket az Unió egész területén sikerül rendezni, de még Európában is sok olyan ország létezik, amely a kisebbségi kultúra megőrzésében és támogatásában nem látja még a gazdasági előnyt sem, emberjogi, kisebbségi kérdésekről nem is beszélve” – hangsúlyozta a képviselő.

A jelenlegi, 14. Dalai Láma közösségének négy évszázados politikai hagyományán változtatva modernizálta a tibeti politikai rendszert, mondván, hogy nem egyénekre, hanem a fiatal generáció képzett tagjaira kell alapozni. “Tibet a tibetieké, nem a Dalai Láma tulajdona, mint ahogy Kanada a kanadaiak tulajdona, nem pedig egy politikai párté” – mondta beszédében. A Dalai Láma politikai szerepét a KalonTripa, Dr. Lobsang SANGAY vette át, és a Száműzőtt Tibeti Kormány miniszterelnöki minőségében tevékenykedik. A politikai hatalom átadásával a demokrácia legitimitása igazolódott Tibetben; ugyanakkor ennek jegyében a Dalai Láma után is lehetségessé vált a tibeti ügy képviselete. A miniszterelnök arra kérte a jelenlévő parlamenti képviselőket, hogy a saját országuk alkotmányában szereplő demokratikus elvek jegyében segítsék Tibet ügyét, mert a régió földrajzi helyzete miatt ezzel egy egész kontinens, sőt a Föld lakosságának érdekében emelnek szót.

Sógor Csaba a Világkongresszus második napján a civil társadalom fontosságára hívta fel a jelenlévő képviselők figyelmét. „Amikor a politika nem ér el pillanatnyilag eredményt a kisebbségvédelem területén, akkor a civil társadalom napirenden tarthatja a problémát” – mutatott rá a képviselő, aki a Csoma Szobája Alapítvány munkásságát példaként említette. Az EP-képviselő elmondta, ezzel a civil kezdeményezéssel, önkéntesek segítségével nem csupán Kőrösi Csoma Sándor egykori zanglai szobáját újítják fel, hanem az indiai település szociális problémáival is foglalkoznak, többek között oktatják a helyi gyerekeket.

A Kongresszus résztvevői négy kérdéskör kapcsán – a nemzetközi közösség feladata, az emberi jogok kérdése, környezetvédelmi probléma megoldása, valamint a kultúra, a vallás és az oktatás problémaköreiben állítottak össze közös cselekvési tervet, amely belekerült a rendezvény zárómozzanataként elfogadott Ottawai Nyilatkozat szövegébe. Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő javaslatait a résztvevők a kultúra, a vallás és az oktatás kapcsán építették bele a cselekvési tervbe. „Nekünk erdélyi magyaroknak is nagy segítség az, ha az egész világot foglalkoztató tibeti kérdésen keresztül mi is elmondhatjuk, hogy kisebbségvédelmi téren milyen hiányosságok vannak Európában” – mondta beszédében az erdélyi magyar képviselő.