Testvérféltékenységről a nagyváradi bábszínházban

1Comment
December 5-én Oláh Anikó bábszínész rendezőként mutatkozik be az Árkádia Bábszínház színpadán
December 5-én Oláh Anikó bábszínész rendezőként mutatkozik be az Árkádia Bábszínház színpadán
December 5-én Oláh Anikó bábszínész rendezőként mutatkozik be az Árkádia Bábszínház színpadán. Michael Ende Világgá mentem, majd jövök című meséje nyomán egy tárgyanimáción alapuló, igazi fantáziajátékot láthatnak a nézők Oláh Anikó és Hanyecz Debelka Róbert előadásában.  A Lilliput Társulat produkcióját a téma érzékenysége és befogadhatósága miatt 6 éves kortól ajánljuk. Az előadásról bővebben a bábszínész-rendező Oláh Anikót kérdeztük.

– Ez az első rendezésed. Mióta érlelődik a gondolat?
– A rendezés régóta dédelgetett álmom. Konkrétan ez az előadás pedig azért fontos számomra, mert azt gondolom, majdnem minden gyereknek vannak olyan problémái, mint a darab főhősének, aki úgy érzi, mióta megszületett a kistestvére szülei már nem szeretik. A mellőzöttség érzését nem csak azok a gyerekek élik meg időnként, akiknek testvérük születik, hanem azok is, akiknél különböző családi konfliktusok miatt merülhetnek fel gondok. Nagyon fontosnak tartom, hogy a bábszínházak olyan előadásokat is nyújtsanak, amelyek olyan problémákkal foglalkoznak, amelyek meghatározzák a gyerekek mindennapjait. Szembe kell nézni a problémákkal, a szembesítésre pedig a legjobb megoldás a játék tud lenni.

– Ebből a szempontból miért fontos ez a darab?
– Azért, mert ez a gyerek egy olyan utat jár be az előadás során, mely által igazi jellemfejlődésen megy keresztül. Egy igazi rosszcsont, aki úgy érzi, hogy az egész világ összeesküdött ellene és senki sem ismeri el és érti meg. Egy nap úgy dönt, iskola helyett egy poros padláson bújik el. Az ottléte duzzogásnak indul, de végül önfeledt játékká alakul át, ami során rájön, hogy mik az igazi értékek a világban és hogy ő ugyanolyan fontos a szülei számára, mint a kistestvére. Igazából ezt a belső utat tartom a legfontosabbnak az előadásban, amit a padláson talált tárgyakkal való játék közben jár be. Valóságos fantáziavilágot teremt maga köré és önfeledt játékba kezd a keze ügyébe akadó tárgyakkal.

Tárgyanimáció

– Mennyire meghatározó a tárgyakkal történő játék?
– Műfajilag ez mindenképp tárgyanimációvá válik, mégis nagyon érdekes, mert színészileg is jelen vagyok és a főszereplő maga egy báb, aki az én lelkivilágomnak a kivetülése. A mese főhőse egy kislány, akinek van egy babája (jelen esetben egy bábja). Azokat a dolgokat, amelyeket ez a gyerek nem mer kimondani, a babájával „mondatja ki”. Minden gyereknek van egy játéka, mackója, bábja, ami megteszi mindazt, amit ő maga nem mer, vagy nem szabad neki. Sőt, megkockáztatom, hogy a felnőttek is emlékeznek még olyan gyerekkori játékra, ami hasonló erővel rendelkezett az ő életükben.
Ez a kislány babája segítségével az előadás során mindig valamilyen hőssé válik, mert azt szeretné elérni, hogy a szülei büszkék legyenek rá, elfogadják olyannak, amilyen, hiszen vágyik a szeretetükre.

– Milyen báb jelenik meg az előadásban?
– Tulajdonképpen egy próbabábbal, egy kis plüssjátékkal kezdtünk el dolgozni. Viszont elképzelésem szerint a végleges egy bunraku típusú báb lesz, mely amúgy a főhős babája, de a történeteket a báb és a padláson található tárgyak játsszák el. Kihívás számomra, hogy az előadásban színészként, bábosként, rendezőként, díszlettervezőként, dramaturgként is megnyilvánulok – tehát nagyon komplex feladat és rengeteget tanulok belőle. Ugyanakkor Hanyecz D. Róbert kollégám, – a darab másik szereplőjeként – az alkotói folyamatban nagy segítség számomra.

Hangsúly

– Michael Ende története adta az előadás ötletét vagy a téged foglalkoztató problémakör útján találtál rá a történetre?
– Néhány éve olvastam a mesét és akkor fogalmazódott meg bennem, hogy szükség volna ilyen típusú előadásra, mert a mai világban már nehezebben fogja meg a bábszínház a gyerekeket, hisz rengeteg behatás éri őket a média, az internet által. Viszont a gyerekek fantáziája végtelen és önálló, bármikor kapható játékra – erre szeretném felhívni a figyelmet.
Gyermeklélektanilag az Ende által írt mese nagyon pontos, mégis, azáltal, hogy a saját “számízére” formáltam, teljesen máshová helyeződik a hangsúly. Mindenképp azt mondanám, hogy Világgá mentem – Ende nyomán.

Az egész családnak

– Milyen korosztályt szólítasz meg a darabbal?, kérdeztük Oláh Anikótól.
– Mivel elég komplex a szöveg, ezért főleg kisiskolásoknak ajánlom, de a színpadi adaptáció által beépített játékok miatt azt gondolom, a nagyobb ovisok számára is szerethető lesz az előadás. Mindazonáltal, akár az 5-8 osztályos gyerekek és a szülők is találhatnak benne élvezetet. Összességében tehát az egész családnak ajánlom.



1Comment

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

HTML version of comments