Testvér-települési szerződés és búcsús szentmise

Testvér-települési szerződés és búcsús szentmise
Az asszonyvásári falunap keretében a község, Kiskereki, újabb testvér-települési egyezményt kötött, ezúttal a Somogy megyei Kerekivel. Asszonyvásárán templombúcsút tartottak.

Kiskereki községben a legkisebb településre, Asszonyvásárára került a sor, hogy az idén falunap helyszíne legyen. A program szombat délelőtt mégis a községközpontban, Kiskerekiben kezdődött meg, ahol a tavaly avatott turulmadaras emlékmű előtt Nyiri Sándor polgármester méltatta a világháborúkban elhunytak áldozatát, majd helyi elöljárók mellett a magyarországi Kerekiből és Veszprémvarsányból, illetve a felvidéki Gömörhosszúszóról érkezett küldöttség koszorúzott. A program a községházán folytatódott, ahol Nyiri Sándor és a Somogy megyei Kereki polgármestere, Csicsai László írták alá a két település kapcsolatát szentesítő egyezményt. Nyiri Sándor felelevenítette: tavaly Gömörhosszúszó polgármesterével, Kankula Évával írt alá hasonlót, így már szinte hagyományos eseménye ez a falunapnak. Kerekivel igen hétköznapi módon jött létre az ismeretség: a Balaton parti község egy önkormányzati képviselője Nagyvárad irányából tartott Szatmárra, amikor felfigyelt Kiskereki névtáblájára az országút mentén. Nem volt rest be is kanyarodni oda, megnézni a “névrokonokat”, és ebből jutottak el az ünnepi alkalomig.

Szimbolikus tartalom

Csicsai László a maga során elmondta: Kerekinek ez az első testvér-települési szerződése, és szimbolikusnak tartja, hogy az első mindjárt egy határon túli névrokonnak jön létre. Reményét fejezte ki, hogy hosszú és gyümölcsöző kapcsolat elé néznek, majd a két elöljáró ellátta kézjegyével a dokumentumot, a közös fotózás közepette pedig pezsgős koccintással is megpecsételték a megállapodást.
Szombat délben a gazdag múlttal, annál szerényebb jelennel bíró Asszonyvásárán tartottak búcsús szentmisét. Míg megszólalt a templomba hívó harang, volt időnk felkeresni a templomtól nem messze lévő, az 1600-as években Fráter-kastélynak épült, majd az 1800-as évek elején a premontreiekhez került és rendházzá alakult épület romjait. A gazzal lepett fal-csonkok és boltívek között felkiáltójelként mered az ég felé egy épen maradt kémény. Ha mégis fikarcnyi derűlátást akarunk megcsillogtatni, akkor elmondhatjuk, hogy a rom legalább évek óta egy állapotban van… A Benedek Ferenc prépost által 1894-ben épített templomnak és a jelenleg mintegy 50 főt számláló római katolikus közösségnek 45 éve nincs helybenlakó plébánosa.

Mária-tisztelet

Asszonyvására hajdan a Boldogasszony-Vására nevet viselte, a “boldog” előtag a reformáció elterjedésével “kopott el”. Ennek fényében nem meglepő, hogy a római katolikus templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel, búcsúját pedig az augusztus 15-i legnagyobb Mária-ünnepen (vagy ahhoz közeli dátumon) tartják. A premontrei rend 2004-ben kapta vissza a szebb idők nyomait viselő templomot, így mintegy házigazdaként Fejes Rudolf Anzelm apát köszöntötte a megjelenteket, közöttük több környékbeli lelkészt, ugyanakkor méltatta és áldást kért a két Kereki két órával korábban megkötött megállapodására. A szentmise szónoka Tatár Zoltán, a Szatmár megyei Kisdengeleg plébánosa volt, aki Szűz Mária tiszteletéről szólt egyebek mellett, kifejtve: nem véletlen, hogy szinte havonta van egy-egy Mária-ünnepünk.

Rencz Csaba