Tervezett törvények hátteréről

Tervezett törvények hátteréről
Az „amnesztia rendelet”, valamint a büntetőtörvénykönyv módosítási kísérletének hátteréről fejtette ki véleményét Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke.

Miközben az ország ezer sebből vérzik, az új baloldali kormány azzal „borzolja az idegeinket”, hogy „amnesztia rendeletet” hozna, illetve a büntetőtörvénykönyv módosítását rendelné el. Ha a két tervezet a parlament elé kerülne, akkor egy hosszadalmas procedúra következne, így inkább sürgősségi kormányrendeletet szavaztak volna meg, ha a szerdai kormányülésen nem jelent volna meg meglepetésszerűen az államelnök – fejtette ki az EMNP megyei elnöke.

Rejtett indokok

Miről is van szó valójában? Az egyik tervezet büntetések elengedéséről szól, a közreadott munkaanyag szerint a hatvan év felettiek, a végső stádiumban lévő betegségekben szenvedők, a terhes nők és az öt évnél rövidebb időre elítéltek büntetését nyilváníthatnák semmissé, ugyanúgy a felfüggesztett büntetéssel rendelkezőkét is. A hivatalos indoklás az, hogy a hazai börtönök nagyon zsúfoltak és a fogvatartottak egyre másra nyerik meg azokat a pereket, melyeket a fogva tartásuk körülményei miatt indítanak. Azonban a tervezet egy hosszú listát tartalmaz arról, hogy milyen bűncselekményekre nem alkalmazható majd a jogszabály, s kevés olyan marad, amelyre érvényes. Végül is az egész csupán néhány száz emberre fejtené ki a hatását, tehát nem igaz az, hogy a létszám miatt kezdeményezték.

Egyebek mellett nem érvényes azokra a bűncselekményekre sem, melyeket a korrupció ellenes törvény 5. cikkelye említ, viszont – érdekes módon – kihagyták a cikkely három bekezdése közül a másodikban felsorolt bűncselekményeket, tehát azok elkövetőire érvényes lenne. S ezek között szerepel a hivatali visszaélés is, ami miatt „történetesen” Liviu Dragneát ítélték két év felfüggesztett börtönbüntetésre.

A Btk. módosítására vonatkozó indítvány indoklása az, hogy az Alkotmánybíróság sok olyan döntést hozott, mely nincs összhangban a törvénykönyvvel. A tervezett módosítás szerint bizonyos bűncselekményeket szabálysértéseknek minősítenének vissza – többek között bizonyos hivatali visszaéléseket. A kiszivárgott anyagok szerint például nem minősülne hivatali visszaélésnek, ha a kár nem éri el a kétszáz ezer lejt, illetve csak a károsult intézmény tehet feljelentést ilyen esetben, külső fél nem. Ha ezt a módosítást megszavazzák, Dragnea másik, folyamatban lévő pere, mely szintén hivatali visszaélés miatt van folyamatban, melynek során százezer lejes kár keletkezett, már csak szabálysértésnek minősülne, de ennek is csak akkor, ha a Teleorman megyei tanács tette volna a feljelentést.

Ígéret

„Ezáltal duplán bebiztosítanák magukat, s minden akadály elhárulna az elöl, hogy Dragnea miniszterelnök lehessen” – mondta Csomortányi, aki szerint szégyenletes, hogy a kormány legfőbb problémája ez, s túl azon, hogy lerombolják az embereknek az államba, az igazságszolgáltatásba vetett hitét, egy konkrét következménye lesz az is, hogy bármely polgármester elkövethet majd „199 ezerlejig” terjedő visszaélést és ez csak szabálysértésnek minősül majd, s csak az a hivatal perelheti be, melynek az élén áll.

A legutóbbi kormányülésen ugyan, miután meglepetésszerűen megjelent az államelnök, Sorin Grindeanu miniszterelnök megígérte, hogy ezekben a kérdésekben nem fognak sürgősségi rendeleteket hozni, „tudvalévő, hogy az ilyen ígéreteknek mekkora súlyuk van” – jegyezte meg az EMNP megyei elnöke. „Azért tartjuk ezeket fontosnak elmondani, mert az erdélyi magyar közvélemény kevéssé érzékeny arra, hogy mi történik Bukarestben, pedig biztos, hogy a legtöbb probléma oka a bukaresti korrupt közigazgatás. Nyilvánvaló, hogy az is bűnrészes, aki a kormányt támogatja, akár koalíciós partnerként, akár kívülről” – tette hozzá.

Románul

Egy másik anomáliára is felhívta a figyelmet a néppárt megyei elnöke. Nemrég az EMNP egy magyar nyelvű kérvényt nyújtott be Hegyközpályi község polgármesteri hivatalához, s a település magyar nemzetiségű jegyzője azt írta rá románul, hogy készítsenek hitelesített román fordítást, mondta el Csomortányi István. Pedig a közigazgatási törvény szerint ott, ahol a magyarság aránya eléri a húsz százalékot, a polgároknak joguk van magyarul írni a beadványokat, kérvényeket. Valószínűleg a kormánybiztosi hivatalnál (azaz a prefektúránál) próbálnak majd érvényt sezrezni ennek a joguknak. Így az a helyzet áll majd fenn, hogy „magyar ember román emberektől kell jogorvoslást kérjen egy magyarok által vezetett hivatallal szemben a magyar nyelv használatáért”.

Neumann Andrea