Térhatású fényképek a Nagy Háborúból című kiállítás Kolozsváron

Forrás: mnm.hu
Forrás: mnm.hu
Nagy érdeklődést váltott ki a fotóművészet rajongói körében az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban rendezett sztereofényképek tárlata. A Magyar Nemzeti Múzeum „Nézőpontok. Térhatású fényképek a Nagy Háborúból” című vándorkiállítása nyílt meg Kolozsváron, amely a látogatók számára különleges élményt jelentett.

 

A tárlat háromdimenziós fényképeket mutat be, amelyeket, ha piros-kék „papírszemüvegen” keresztül nézzük, térhatásúvá válnak. A kiállítás anyagát 4 gyűjteményből (a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár, a Felvinczi Sándor magángyűjteménye, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Fotóarchívuma, a Stróbl Alajos Emlékhely Alapítvány) válogatták. A sztereofényképek a digitális képfeldolgozás és az úgynevezett anaglif- eljárás segítségével, sztereonéző készülék nélkül válnak háromdimenzióssá. A sztereofényképezés 1914-ig a népszerűség csúcsán volt. A 19-20. század fordulópontján számos cég gyártotta az ilyen típusú képeket. A fényképezők az akkori idők legérdekesebb, komplexebb bemutatására törekedtek.

Felix Marcu, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum igazgatója a kiállítást megnyitó beszédében kiemelte, a kiállított sztereofényképek a fronton levő katonák mindennapjaiba nyújtanak betekintést, akik a lövészárkok mentén szocializálódnak. A képeken megörökítik, miként élnek, mit csinálnak a katonák: fürdenek, borotválkoznak, fényképeződnek.

Dr. Pusztai Tamás, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató- helyettese a kiállítás- jellemzőkről beszélt. A Magyar Nemzeti Múzeum a Nagy Háború 100. évfordulójára rendezte a Nézőpontok. Térhatású fényképek a Nagy Háborúról című tárlatot, amelyet 11 helyszínen- magyarországi városokban, Pozsonyban, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen mutatták be. A 11. helyszínen, Kolozsváron is látható az első világháborúhoz kapcsolódó, háromdimenziós fényképeket bemutató kiállítás. Kifejező a tárlat címe. A Nagy háború eseményeit különböző szempontból- a Központi Hatalmak, az Antant és a magánszemélyek szempontjából mutatja be. Kiemelte, hogy az első világháborúról készített fényképek propaganda célokat szolgáltak, az otthonmaradottak megnyugtatására készültek. Akárcsak ma, ugyanezt a célt szolgálták az AEÁ-ban az afganisztáni háborúról közölt fényképek, amelyek csak a győztes eseményekről, s nem a vesztességről, a halott katonákról is nyújtottak vizuális képet. A muzeológus feladata, hogy rendszerbe foglalja a nagy mennyiségű információt, elemezze, mi lehetett a fényképezőgép előtt és mögött- mondta dr. Pusztai Tamás. A kiállítást gazdagították a helyi gyűjtők által adományozott, az első világháborúból származó tárgyak.

A kiállításnak romániai helyszíneken történő bemutatását Csergő Tibor, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója segítette.

Bognár Katalin, a kiállítás kurátora, a Magyar Nemzeti Múzeum fotótörténész- muzeológusa, a kiállított képek válogatásával kapcsolatban nyújtott értékes információkat. „A címben szereplő Nézőpontok szó három nézőpont- párra utal. Egyrészt utal arra, hogy a sztereofényképek bal és jobb képei két nézőpontból készültek. Másrészt, a kiállítás képeit Felvinczi Sándor magángyűjtővel úgy válogattuk, hogy összehasonlítható legyen az első világháborúban szembenálló felek nézőpontja, vizuális propagandája. Két nagy sorozatból válogattunk: a központi hatalmak hadseregeit bemutató képeket a német Neue Photographische Gesellschaft cég állította össze, az Antant fényképeit pedig az amerikai Keystone View Company adta ki. Ezeket a fénykép-sorozatokat a hátországban élők számára készítették és árusították: térhatású fényképek segítségével az otthonmaradottak érzékletesebben el tudták képzelni, hogyan folyik az élet a frontokon. Természetesen sosem szabad szem elől tévesztenünk, hogy ezek propaganda -felvételek: céljuk az volt, hogy a körülményekhez képest megnyugtassák az otthonmaradottakat, hogy a harcoló katonák győzelmeket aratnak, az egészségügyi és élelmezési helyzetük megfelelő, s adott esetben még emberségesen is bánnak az ellenséggel. A kiállítás képei lehetőséget adnak arra az izgalmas és tanulságos összehasonlításra, hogy megvizsgáljuk, egy -egy téma (hadifoglyok, hadizsákmány, fegyverzet) hogyan jelenik meg az egyik, és hogyan jelenik meg a másik oldal képanyagában. A Nézőpontok szó harmadrészt utal arra, hogy a propaganda felvételek mellett egy kisebb válogatás a magánszemélyek nézőpontjából enged bepillantást a Nagy Háborúba. Ezeket a felvételeket egyik fém paravánon szedtük össze. A kiállítás előkészítése során a német kiadású térhatású képekkel kapcsolatban egy izgalmas magyar kapcsolatra is fény derült: a korabeli újágillusztrációk azt bizonyítják, hogy a Neue Photographische Gesellschaft által összeállított sorozatba több olyan kép bekerült, amelyet egy magyarországi fényképész, fotóriporter, haditudósító, Jelfy Gyula készített.” A magán fényképezők sztereofotóit nem a nyilvánosság számára készítették, nem propaganda jellegűek. Peregi István „magyar királyi orvos tanácsos” sztereofényképei az 1915-16-ban a galíciai fronton készültek. Stróbl Alajosné Kratochwill Alojzia (1876-1964) 1915-ben a budapesti Epreskertben fényképezett sebesült katonákat.

Az első világháború az első olyan háború, ahol rendszeresen fényképeket alkalmaztak propaganda célokra. A Nézőpontok című kiállításon látott fényképeket a német Neue Photographische Gesellschaft cég száz képet tartalmazó „Világháború 1914-16.” sorozatából, az amerikai Keystone View Company 1923-ban kiadott háromszáz darab sztereofényképet tartalmazó sorozatából, valamint magán fényképezők nem közlésre szánt felvételeiből válogatták.

Az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban a Nézőpontok. Térhatású fényképek a Nagy Háborúból című kiállítás 2018. március 20.- május 30. közötti időszakban látogatható. A látogató a kiállítóterem bejáratánál piros-kék 3D-s „papírszemüveget” kap, amellyel megtekintheti a térhatású fényképeket. A nézők számára sajátos vizuális élményt jelentenek a sztereofényképek érzékelése.

Csomafáy Ferenc