Terápia lóháton!

Akt.:
Terápia lóháton!
Június 3-án, szombaton egy napsütéses reggelen, a szokottnál több autó kanyarodott le a Nagyenyedről kivezető útról, Tompaházán át, Lőrincrévére. A növekedő látogatok száma, a lőrincrévi Hip-Tep Lovasterápiás egyesületnek köszönhető, ugyanis második alkalommal rendezték meg a MOL Gyermekgyógyító Kupát.

A szombati rendezvény keretén belül, az ország szinte minden részéről, kilenc egyesület vett részt. A szépszámú nézősereg, ügyességi bemutatót, voltizst vagy más néven lovastornát és akadályos pályán való lovaglást láthatót.

Egy ölelés több, mint bármi!

A lovasterápia, nem más mint a ló segítségével végzett gyógyítás. Lassacskán Romániában is kezd egy ismert fogalommá válni. A lovaglás nagy hatással van a résztvevők lelki, szellemi és fizikai állapotukra. A lovasterápia csökkenti a szorongást, segít az önbizalom, a kitartás növekedésében. A Hip-Tep Egyesület vezetőjétől, Balogh Csilla terapeutától megtudtuk, hogy nem is az a fontos, hogy személy szerint ki a győztes, hanem az, hogy a fogyatékos gyerekek is egy élményben részesülnek, hogy el tudják helyesen végezni a feladatot, az nekik egy nagy élmény! Egyre több gyerek jár lovasterápiára, illetve sportolásként választják a lovaglást s nem csak Fehér megyéből, hanem az ország távolabbi részeiről. Olyan eset is volt, hogy a fogyatékos gyerekek akik ide jártak és járnak lovasterápiára elkezdtek szavakat mondani, beszélni ami óriási fejlődést jelent, nemcsak a gyereknek, hanem a szülőknek is, mivel egy családtag betegsége nemcsak az egyénre van befolyással, hanem az egész családra! Persze ez nem azt jelenti, hogy a fogyatékos gyerek egyből megszólal a ló hátán, de több esetben az első szavak között szerepelt, az anya, apa mellett a ló szó is.

A lovasterápia sok munkát, figyelmet és fáradtságot igényel. De vajon mi ad erőt a terapeutáknak?

Sokat köszönhetünk először is a családnak, mivel a legnagyobb segítséget ők nyújtják, de szerencsére önkéntesek is segítenek és nem utolsó sorban a sikerélmény, amikor látjuk, hogy a gyerekek elmosolyodnak, nem adják fel és sikerül elvégezniük a gyakorlatokat! Amikor a gyerek leszáll a lóról, s azt mondja, hogy köszönöm és átölel, az többet jelent mint bármi – mondta el Balogh Csilla és Csaba.

Miklós Melinda, a kolozsvári BBTE, Pszichológia és Neveléstudományi Karának, gyógypedagógia szakos hallgatója, önkéntesként segít a Hip-Tep Egyesületnek. Elmondása szerint itt a gyerekek egy magas szintű képzésen vehetnek részt, fejlődhetnek a lovasterápia segítségével, úgy fizikailag, mint mentálisan is. Néhány hónapja jár ide segíteni, de már az első találkozáskor észrevette, mennyire komplex e terápia, s mily sok összpontosítást igényel, úgy a terapeuta, mint a gyerek részéről is. A fiatal önkéntes szerint, sajnos sokan egyből a hibát látják a fogyatékos személyben, s nem az értéket, a fejlődő képességet e gyerekekben, s az örömöt mely a lelkük mélyén lapul.

Fontos az, hogyan közeledünk e gyerekekhez, a találkozás pillanatától kezdve, mivel egy kapcsolatot lépésenként kell felépíteni, el kell nyerni a gyerek bizalmát. Már egy szó kimondása a fogyatékos gyerek részéről, egy nagy sikerélmény mindenki számára! –zárta gondolatát Miklós Melinda.

Erőt, bizalmat adhat egy gyerek meg egy ló? Igen, mivel a mai nap is nemcsak egy egyszerű, monoton gyakorlat volt, hanem egy évi munka gyümölcsét, a gyerekek fejlődését színes, ritmusos előadásként mutatta be a Hip-Tep Lovasterápiás Egyesület!

Érsek Attila



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter