Tanítványságról és szabadságról

Tanítványságról és szabadságról
Nagyvárad-Szerdán lelki napot szerveztek a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceumban az V-XII. osztályos diákok számára, amelynek keretében délelőtt szentmisét tartottak a Székesegyházban.

Általában évente két alkalommal szerveznek lelki napokat a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceumban: a karácsonyi és a húsvéti ünnepek előtt, hogy ezáltal is hangsúlyozzák az iskola egyházi jellegét, azt, hogy a valódi keresztény értékek átadására, elsajátítására törekednek. Míg hétfőn az elemisták, szerdán az V-XII. osztályosok részére rendeztek ilyen lelki napot, mely reggel 8 órakor ráhangolódással kezdődött az iskolában, az osztályfőnökök vezetésével, majd közös szentmisével folytatódott a Székesegyházban.

Lelki élet főiskolája

Az evangéliumi részlet Szent János könyvéből szólt. Prédikációjában Kruzslitz Imre atya, a Barátok temploma segédlelkésze két szót emelt ki, a tanítványságot és a szabadságot. Arra hívta fel a figyelmet: minden ember vágyik a szabadságra, így a Szent László Líceum tanítványai is, fontos azonban, hogy tudják: nem csak az iskola, hanem Isten tanítványai is kell legyenek, hiszen ez minden ember célja és feladata. Ferenc pápának a tavalyi év végén megjelent apostoli buzdításából idézve hangsúlyozta: nem azok szabadok, akik az Úrtól távol járnak, ők inkább árvák, menedék és lakhely nélküliek, mert az Isten nélküli élet voltaképp árvává teszi az embert, védelem nélkülivé. Az Úr-nélküliség tehát árvaságot ad, ugyanis Isten semmit sem akar elvenni tőlünk, hanem épp ellenkezőleg, azt akarja, hogy ha a közelében vagyunk, érezzük, szeretve vagyunk általa. A vértanúk is attól voltak nagyok, hogy Isten tanítványai voltak, megismerték az igazságot, s ezáltal szabaddá lettek, készek voltak életüket áldozni az igaz ügyért. Őhozzájuk hasonlóan a fiatalok is arra vágynak, hogy jobbá teszik a világot, álmaik azonban csak akkor válnak valóra, ha Istenhez tartoznak, hiszen tőle fakad az erőnk, ő az, aki megvalósítja életünkben a jót, nyomatékosította a káplán, aki a szentbeszéde utolsó részében a nagyböjt jelentőségéről is beszélt. Úgy fogalmazott: „a nagyböjt a lelki élet főiskolája”, egyfajta lelki edzés, mellyel a katolikusok felkészülnek a kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvét örömére. Nem kell tehát sajnálniuk az erre fordított időt, hanem épp ellenkezőleg, minél több gyakorlásra van szükségük annak érdekében, hogy felismerjék a kísértéseket, és harcolni tudjanak ellenük.

A mise után a diákok oktatóik vezetésével különböző plébániákat, egyházi intézményeket kerestek fel.

Ciucur Losonczi Antonius

 



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter