Találkoztak a „bolognai” országok

A bolognai folyamatban részt vevő közel ötven ország összegezte az első tíz év eredményeit és új irányvonalakat fogalmazott meg. Bécsben több ezren tüntettek a bolognai folyamat ellen.

A hallgatói és az oktatói mobilitás javításáról és a szociális téren tett erőfeszítések fokozásáról állapodtak meg egyebek mellett a bolognai folyamatban részt vevő országok miniszterei pénteken Bécsben, a tízéves jubileumi konferencia zárónapján.

A közel ötven ország összegezte az első tíz év eredményeit és új irányvonalakat fogalmazott meg. Közös nyilatkozatban erősítették meg, hogy 2020-ig 20 százalékra akarják növelni azoknak a diákoknak a számát, akik külföldi felsőoktatási intézményekben is folytatnak tanulmányokat a diplomájuk megszerzése előtt. A becslések szerint jelenleg tíz százalék ez az arány. A miniszterek megerősítették, hogy biztosítják a felsőoktatásnak a szükséges anyagi eszközöket és hogy erősítik a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés érdekében tett szociális erőfeszítéseket. Szorgalmazták a hallgató-központú, rugalmas tanulási lehetőségeket. A miniszterek a közelmúltbeli európai diáktüntetéseket tudomásul véve leszögezték, hogy vannak még tennivalók a bolognai célok megvalósítása terén.

Az 1999 júniusában elfogadott, az összetartozó Európai Felsőoktatási Térség kialakításáról szóló bolognai nyilatkozat célként nevezte meg a diplomák átlátható és összehasonlítható rendjének kialakítását, az egymásra épülő, kétciklusú oktatási rendszer bevezetését, a hallgatói mobilitást segítő egységes kreditrendszer kialakítását, a hallgatói, oktatói és kutatói mobilitás segítését, továbbá az európai együttműködés támogatását a minőségbiztosításban. A bolognai folyamat az egyetlen lehetséges út, ha Európa versenyképes akar maradni – állítják a szakértők, akik abban is egyetértettek, hogy nincs igaza annak, aki azt mondja, hogy a bolognai folyamat tökéletes, de annak sem, aki azt mondja, hogy van ennél jobb.

A legfontosabb feladatok

A folyamatban részt vevő országok előtt álló két legfontosabb feladat az alkalmazkodás és az alakítás. A felsőoktatási rendszereknek alkalmazkodniuk kell egymáshoz, és nem szabad dogmaszerűen ragaszkodniuk a tíz évvel ezelőtti célokhoz – vélik a résztvevők. A sajtótájékoztató után az MTI-nek nyilatkozva rámutatottak arra: a szociálpolitika felelőssége nem csak abban áll, hogy ki jut be a felsőoktatásba, hanem abban is, hogy a megszerzett diploma jó elhelyezkedési lehetőségeket jelentsen. Andrulla Vasziliu oktatásügyért, kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai uniós biztos egy újságíró kérdésére válaszolva elmondta: az EU számára is nagyon fontosak a szociális szempontok, de az olyan kérdések, mint például a felvételi vizsgáké, az egyes kormányok hatáskörébe tartoznak, nem az unióéba.

A kétnapos konferencia első napja Budapesten zajlott. A konferencián az újonnan csatlakozott Kazahsztánnal együtt 47 ország vett részt. A budapesti tanácskozás ideje alatt csütörtökön Bécsben több ezren tüntettek a bolognai folyamat ellen. A tüntetések motorját a bolognai folyamat ausztriai megvalósításával elégedetlen hallgatók és oktatók jelentették, de külföldiek is részt vettek a megmozduláson. Az ünnepi konferencia alkalmából rendezett esti bécsi fogadás némi késéssel kezdődött, mivel tüntetők kisebb csoportjai késő este több helyen akadályozták a forgalmat a belvárosban, a rendezvény helyszíne közelében.