Tabéryra emlékeztek Váradon

Tabéryra emlékeztek Váradon
Nagyvárad- Hétfő délután a XXIII. Festum Varadinum keretében Tabéry Géza-emlékünnepséget rendezett a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében a Premontrei Öregdiákok Egyesülete.

Szép és emlékezetes élményben lehetett részük mindazoknak, akik részt vettek hétfő délután azon az ünnepségen, melyet a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete szervezett közösen a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceummal a tanintézmény dísztermében, Tabéry Géza, a 20. századi erdélyi magyar irodalom méltatlanul mellőzött és elfeledett írója emlékére.

Az egybegyűlteket Wéber Antal egyesületi alelnök köszöntötte, ahogy fogalmazott: mindazokat, akiket érdekel Várad művelődéstörténete, illetve tisztelettel és hálával akarnak emlékezni az irodalom egyik szürke eminenciására, aki ízig-vérig erdélyi közéleti ember volt. Hozzátette: kevesen tudják róla, hogy a Premontrei Főgimnáziumnak volt a diákja, és ő alapította az Ady Endre Emlékmúzeumot, melynek első igazgatója volt. Ugyanakkor 20 regényt és 4 színdarabot írt.

Tabéry Géza életéről és munkásságáról Pásztai Ottó elnök tartott érdekes és minden részletre kiterjedő expozét. Többek közt azt nyomatékosította vele kapcsolatban, hogy irodalmi képessége már a Premontrei Főgimnázium önképzőköri tevékenységében kibontakozott, novelláit, költeményeit számos lap közölte. Tanulmányai befejezése után írt vezércikket, tárcát, pamflettet és színházi kritikát is. Bátor, harcos szószólója volt a hatalom nyomása alatt vergődő erdélyi magyarság panaszainak, szóvá tett minden igazságtalanságot. Lelkes tagja volt a marosvécsi találkozóknak és az Erdélyi Helikon munkaközösségének. Szívesen foglalkozott az erdélyi történelemmel, az itteni értelmiség életével, a társadalom mozgató erőit kutatva. Történelmi regényeiben a társadalmi harcokat, a különböző világnézetek küzdelmét kívánta megvilágítani, a bemutatott kor tablóját pedig gazdag és festői ábrázolásokkal, drámai jellemek és helyzetek felmutatásával rajzolta meg. Irodalmi művein kívül legértékesebb és legkiválóbb védője, illetve harcosa volt a két világháború között a magyar kisebbségi jogoknak, és annak az irodalmi kultúrának, mely ezek legerősebb bástyája volt. Noha baloldali irányzatú volt, a történelem és a sors keserű fintora, hogy a második világháborút követő időszakban méltatlanul félreállították, kirekesztették az irodalmi életből, ám ő nemes tartással, gerinces magyarként túllépett a megpróbáltatásokon. „Ez a kemény gerincű íróember nemcsak fizikai létét kötötte szűkebb páriájához, hanem írói munkásságának javát innen fakasztotta le, Nagyvárad és környéke művelődéstörténeti, társadalmi múltjából és akkori jelenéből”- hangsúlyozta az előadó.

Vallani és vállalni

Zalder Éva igazgatónő, magyar szakos tanárnő a két világháború közötti erdélyi magyar irodalmi élet alakulásáról beszélt, helikonistákról és transzilvanizmusról, a marosvécsi találkozókról, kiemelve azt, hogy Tabéry oly módon volt része az akkori kulturális forradalomnak, hogy lehetetlenség műveiről mint önálló jelenségről beszélni. Emellett a rá való emlékezés időszerűsége abból fakad, hogy az általa közvetített értékek- úgymint humánum, kultúra, tolerancia- olyan értékes eszmék, melyek ma is védelemre szorulnak. Ő és alkotótársai azokban a zord időkben önérzetesen kiálltak céljaikért, mentették a menthetőt, és nem szűntek meg kiáltó szó lenni a pusztában. A kisebbségi sors mostoha körülményei közepette is igyekeztek kiépíteni a kulturális intézményrendszert, arra az évszázados hagyományra és gazdag örökségre támaszkodva, melyre méltán lehettek büszkék. „Egyrészt a regionalizmus és európaiság, másfelől pedig a tradicionális nemzeti hagyomány kettősségének összehangolásával kísérleteztek, mely igazán még napjainkban sem sikerült”- hangzott el a beszámoló folyamán.

Zenés-verses összeállítás

A rendezvény elején színvonalas zenés-verses összeállítással léptek fel a Szent László Líceum diákjai, gondolatrészletek hangzottak el Kós Károlytól, Berde Máriától, Reményik Sándortól, Áprily Lajostól, Ady Endrétől és Babits Mihálytól. Költeményeket és prózát mondtak: Bodea Ingrid, Czvikker Melissza, Kalmár Dávid, Kussy Erna, Majoros Péter, Pikó Stefánia Brigitta és Szomolányi Tímea, valamint közreműködött az iskola zenekara: Hoffmann Pál, Rapa Erik, Szilágyi Dávid és Kőszegi Tímea. A fiatalokat Fehér Gabriella, Varga Cecília és Zalder Éva tanárnők készítették fel.

Ciucur Losonczi Antonius