Tünetek és tanácsok a kórral kapcsolatban

A magas láz a legfőbb tünete az emberre is
veszélyes sertésinfluenzának. Az
eddigi oltások nem védenek az újfajta
vírustörzs esetleges támadása
ellen.


Az Európai Járványügyi
Központ
is izolálta már
egyébként a világszerte riadalmat
okozó vírust. Erről
megállapították, hogy a H1N1
madárinfluenza
sertéseknél
tapasztalható válfaja volt kezdetben,
ám kombinálódott az emberi
megbetegedéseket okozó
vírustörzzsel, ezért terjedhet
emberről emberre is már. Az Unióban
is négyes fokozatúra emelték a
járványügyi
készültséget. Ennek a
skálának összesen hat fokozata van,
a mostani készültség azt jelenti,
hogy a kórokozó már a nagyobb
közösségekre is potenciális
fenyegetést jelenthet.

Figyeljünk a lázra!


Ennek az influenzafajtának a fő tünete
a magas, akár 38 foknál is nagyobb
láz. Emellett az influenza más klasszikus
tünetei merülhetnek fel, mint
például fejfájás,
izomfájás, végtagfájdalmak,
hányinger. További fontos
információ, hogy a humán grippe
elleni oltás nem véd a mostani
mutáció ellen. Ez a kór főleg
közvetlen kapcsolat révén terjed
emberről emberre, állatról emberre
pedig hasonló módon. A
sertéshúsból készült
termékek, vagy akár maga a hús
fogyasztása azonban nem terjeszti a
betegséget.

Állategészségügyi
vonzatok


Külön közleményt adott ki a
Romániai Állatorvosok
Kamarája
(CMV), amiben többek
között arra hívja fel a figyelmet,
hogy kerüljék az
állatgondozást azok a személyek,
akik láz vagy légúti
betegség tüneteit észlelik magukon.
Ugyanis a kétfajta kór adott esetben
kombinálódhat, ami a páciens
még súlyosabb állapotát
idézheti elő. A CMV arra is figyelmeztet,
hogy a sertések gondozói a jelen
időszakban feltétlenül viseljenek
védőkesztyűt és maszkot, a
különféle egyszer használatos
anyagokat pedig a törvényi
előírásoknak megfelelően
semmisítsék meg.


Az Országos Élelmiszerbiztonsági
és Állategészségügyi
Hatóság (ANSVSA) igazgatója,
Marian Zlotea egyébként
közölte: a mostani kór kiinduló
országának tekintett Mexikóval
Románia nem folytathat közvetlen
élőállat-kereskedelmet.

Figyelem!


A témával kapcsolatban további
szabályokkal kapcsolatos
tájékoztatást küldött
lapunknak az ANSVSA Bihar megyei vezetője, dr.
Mircea Gelu Budău is. Ebben kifejti: ami a
magángazdákat illeti, a betegség
terjedésére való tekintettel
lehetőleg korlátozzák
sertéseik mozgását
gazdaságaikban (az udvarokban, ólak
környékén stb.), mi több, semmi
szín alatt ne engedjék szabadon és
gazdaságukon kívül
kószálni az állatokat.
Kerülendő továbbá a
sertések kontaktusa
háziszárnyasokkal és
vadmadarakkal, mivel ez utóbbiak
vírushordozók lehetnek. Arra is
felkérik a kisgazdákat, hogy a
sertéseket még vásár
céljából se vigyék
át más településre, csakis
ott árusítsák a húst, ahol
a disznót nevelték, és ezt is csak
állategészségügyi
bevizsgálás mellett tegyék.