Szomszédságkutatás felsőfokon

Szomszédságkutatás felsőfokon
Nagyvárad – A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézete az Európai Unió által támogatott Szomszédságkutatás elnevezésű program keretében kerekasztal-megbeszélést szervezett Nagyváradon.

Az Európai Unió által támogatott Searching for Neighbours elnevezésű hároméves kutatóprogram az idén márciusban indult, célja a határmenti etnikai együttélésnek és a szomszédsági kapcsolatoknak a feltérképezése, különös figyelmet fordítva a jószomszédi relációkra. A nemzetközi munkacsoportban tizennégy szakember vesz részt, olyan egyetemi tanárok, szociológusok, antropológusok, közgazdászok és földrajztudósok, akik neves brit, svájci, ciprusi, olasz, német és magyar állami, illetve magántulajdonban levő felsőfokú intézetekben tanítanak.

A helyszínül azért lett Nagyvárad kiválasztva, mivel a szervezők megitélésében a város földrajzi fekvése, etnikai, kulturális és vallásbeli sokszínűsége okán szinte predesztinálva van az ilyen jellegű tevékenységekre. A megbeszélés tulajdonképpen csupán a kutatás kezdeti fázisát jelentette, hiszen az elkövetkezendő hónapokban a szakemberek számos olyan nagyváradi közéleti személyiséggel fognak találkozni, akiknek rálátásuk van a helyi politikai, kulturális, gazdasági és szociális életre. Az adatgyűjtés összegzés, illetve kiértékelés követi, a program lezárásaképpen pedig egy jelentés készül az EU vezető testületei számára.

Sok minden szóba került

A Dacia- Continental Szálloda egyik földszinti termében lezajlott kerekasztal- megbeszélés meghívottjai Biró Rozália alpolgármester, Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi előadótanácsosa és Stefan Seremi, a Bihar megyei Tanács alelnöke voltak. A közel másfél órás eszmecserén Nagyvárad történelmi múltjának ismertetése után napjaink román-magyar együttélése szempontjából olyan kényes témák is előtérbe kerültek, mint például a Lorántffy gimnázium sportpályaügye, vagy a magyar, illetve kétnyelvű utcanévtáblák.

Arra a kérdésünkre, hogy miként vélekedik az eszmecseréről, Biró Rozália azt a válaszolta: számára azt bizonyította, hogy külső behatás nélkül is le kell üljenek egymással beszélgetni a különböző álláspontok képviselői, legyen szó akár a román-magyar, akár a magyar-magyar kapcsolatokról. A közösségen belül a feleknek együtt kell a megoldásokat keresni, úgy, hogy ne az ütközőzónákra helyezzék a hangsúlyt. Antal János úgy vélte: nagyszerű a kezdeményezés, 2005 és 2007 között már készült egy ehhez hasonló, de az egyházra vonatkozott projekt, melyet az Európai Protenstáns Egyházak Közössége finanszírozott és az egyházi téren tapasztalt problémákat és konfliktusokat volt hivatott feltárni. Hozzátette: reméli a kutatásból hasznos tapasztalatokat lehet majd levonni.

Ciucur L. Antonius