„Szólítsuk meg együttesen a romániai magyarság egészét”

„Szólítsuk meg együttesen a romániai magyarság egészét”
Tőkés Lászlót, az Európai Parlament alelnökét, az EMNT elnökét az új magyar párt bejegyzésének helyzetéről és egyéb aktuálpolitikai ügyekről kérdeztük nagyváradi irodájában. Szóba kerültek az RMDSZ–el való esetleges együttműködési lehetőségek is.

Sikerült összegyűjteni az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges aláírásokat. Csütörtökön a bukaresti bíróságon elindították az EMNP bejegyzési procedúráját.

–Visszagondolva arra a kínkeserves időszakra amikor a Magyar Polgári Pártnak gyűjtötték a szükséges aláírásokat, azt kell mondjam, hogy ezzel szemben kellemes meglepetést jelentett számomra, a mostani aláírásgyűjtés. Ráébredtünk, hogy a magyar polgári párt nem tudja betölteni az alternatíva szerepét az RMDSZ-el szemben, és maga is egy „kis RMDSZ” lett ugyanazokkal a hibákkal, amelyekkel a totalitárius jellegű magyar egypárt rendelkezik. Akkor elhatároztuk az Erdélyi Magyar Néppárt megalakítását. Sokan aggályoskodtak, hogy ez nem fog menni, hogy lekaszálta már előttünk a füvet az MPP aláírásgyűjtő mozgalma. Ezzel szemben két hónap alatt sikerült mintegy harmincezer aláírást összegyűjteni. Nagy volt a fogadó készség, még csak nem is kellett különösebb rábeszélő erőt kifejtenünk, vagy nem kellett ügynököket fogadnunk, akik begyűjtsék az aláírásokat. A polgári önkéntesség, céltudatosság megtette a magáét, akár még ugyanennyi aláírást is össze tudnánk gyűjteni, ha szükség volna rá. Örömmel állapíthatom meg, hogy a tervet teljesítettük. A különböző megyékben a vállalásoknak eleget tettünk. Azt szeretnénk, hogy a tusnádfürdői nyári egyetemig letegyük a nemzetpolitika asztalára a véglegesen bejegyzett pártot.

Nemzeti integráció

Milyen együttműködési lehetőségeket lát az RMDSZ-el a Kulturális Autonómia Tanács megalakításának ügyében?

–Ami a Kulturális Autonómia Tanácsot illeti azzal kezdeném, hogy egyetlen szépséghibáját látom az elképzelésnek. Mégpedig azt, hogy ez a tanács az RMDSZ magyar kulturális tanácsa akar lenni. Én azt mondanám, hogy legyen az erdélyi magyarság kulturális autonómia tanácsa, mert ilyen formában csak az RMDSZ autonómiáját jelzi az elnevezés. Mi a romániai összmagyarság kulturális autonómiájáról gondolkodunk. Ezzel a fenntartással el tudjuk fogadni az elképzelést. Ne legyen kizárólagosan RMDSZ-es intézmény, egy újabb intézmény a sok közül, amit monopolizál az RMDSZ egymagát tartva a romániai magyarság kizárólagos képviselőjének. Nyilvánvaló, hogy ma már az RMDSZ a megosztó tényező a romániai magyarság életében, ma már a magyar szavazóknak a többsége nem szavaz az RMDSZ-re még ha az aránylagosan el is nyeri az 5 százalékos küszöbhöz szükséges szavazatszámot. Sajnos azt kell mondanunk, hogy húsz év alatt oda jutottunk, hogy a magyar szavazatoknak kevesebb mint a felét tudja megszerezni az RMDSZ. Mi nemzeti integrációban gondolkodunk, és azt mondjuk, hogy hadd mozgassuk meg az egész erdélyi magyarságot. Az Erdélyi Magyar Néppárt tehát szívesen venne részt egy Kulturális Autonómia Tanács létrehozatalában, ezzel a plurális, demokratikus többlettel élve. Jóérzéssel gondolok arra, hogy amikor 2009-ben megkötöttük a magyar egységre vonatkozó egyezményt az RMDSZ-el, ebben szerepelt a Kulturális Autonómia Tanács közös létrehozatalának a célkitűzése is. Sajnos azóta ez a magyar összefogás, amely az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumban öltött testet, meggyengült. Remélem, hogy most amikor mi is újult erővel lépünk a politika színterére akkor ez ösztönzést fog adni az RMDSZ-nek arra, hogy kialakítsuk közös autonómia tanács koncepciónkat, és valóban létrehozzuk ezt a tanácsot.

A magyar képviselet biztosítása

Miben működhet még együtt a létrehozandó új magyar párt az RMDSZ-el?

–Közösen elfogadott alapelvünk és célkitűzésünk a magyar képviselet biztosítása Románia parlamentjében. Ebben a tekintetben összefogásra van szükség éspedig az előbb vázolt összefüggésben. Szólítsuk meg együttesen a romániai magyarság egészét. Azt gondolom, hogyha azoknak a szavazatát be tudja gyűjteni az Erdélyi Magyar Néppárt, akik már nem szavaznak az RMDSZ-re vagy nem is mennek el szavazni vagy éppenséggel román pártokra szavaznak akkor eredményes lesz a romániai magyar politikai pluralizmus, melyet annak idején a Magyar Polgári Párt meghirdetett, de amely feladathoz végül nem tudott felnőni. Sőt sorvadásnak indult. Ebben az összefogásban természetesen a Magyar Polgári Pártra is számítunk. Nem a párt tagságával van nekünk bajunk – mint ahogy az RMDSZ tagságával sem, mely elsöprő többségében jó magyar emberekből áll, akik jót akarnak – hanem a vezetőséggel. Tehát valamennyi magyar politikai közszereplőnek az lehet a közös célkitűzése, hogy képviselőinket bejuttassuk az országos, a megyei és a helyi önkormányzatokba, külön hangsúlyozva az országos jelenlétet. Ebben szeretnénk összefogni a demokratikus pluralizmus jegyében az RMDSZ-el, illetve az MPP-vel. Ez teljesen egybehangzik az Orbán Viktor által meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerével, amelynek keretében az Európai Parlamenti képviseletet is megemlítem e kérdésre adott válaszom befejezéseképpen.

Állampolgári kezdeményezés

Ha már szóba került az Európai Parlament, milyen ügyekkel foglalkozott az utóbbi hetekben Brüsszelben?

Mióta a tavaly alelnöknek választottak nagymértékben kiszélesedett a tevékenységem. Egyszerű képviselőként az emberi jogi és a kulturális bizottságban dolgoztam. E két vonatkozásban hadd emeljem ki azt amit a harmadik világban tapasztalható emberi jogok elleni sérelmek dolgában tettem. Izgalmas kérdés, mellyel párhuzamosan a hazai magyarság, az Európán belüli emberi jogi és kisebbség jogi kérdéseket is képviseltem. A kulturális bizottságban rendkívül fontos ügy volt számomra legutóbb az állampolgári kezdeményezésre vonatkozó törvény, mely eszközt ad a kezünkbe olyan ügyek képviseletére, mint például az autonómia ügye. Hogyha hét országból összegyűjtünk egymillió aláírást egy állampolgári kezdeményezés céljából akkor akár a mi legfontosabb ügyünket, a közösségi önrendelkezés kérdését is példás módon európai üggyé tehetjük. Alelnökként viszont olyan ügyek kerültek a tevékenységi és szolgálati hatáskörömbe, mint a kelet-európai partnerség vagy a nyugat balkáni országok európai csatlakozásának az ügye, vagy az Európai Unió és az egyházak közötti párbeszéd kérdése. Mondhatom, hogy ezekben az ügyekben nagyon sűrű volt a programom. Azerbajdzsánnal, Örményországgal, Moldovával kapcsolatos politikai tárgyalást és missziót folytattam. Legutóbb viszont különösképpen a nyugat-balkáni integrációra összpontosult a tevékenységem. A közelmúltban találkoztunk a horvát elnökkel Szilágyi Zsolt munkatársammal együtt, annak előtte egy makedóniai küldöttséggel tárgyaltam, volt egy találkozóm a makedón nagykövettel is. Szerbiában is látogatást tettem az év elején és a szerb parlament elnökasszonyával találkoztam és különféle bizottsági vezetőkkel. Nemrég vettem részt egy reprezentatív szerbiai küldöttséggel rendezett találkozón. Ott volt Varga László is a vajdasági magyarok parlamenti képviselője is, aki az európai integráció ügyében játszik vezető szerepet. Mindezeknek a jelentősége az európai szolidaritás fogalmában foglalható össze éspedig arról a politikáról van szó, melyet a magyar EU elnökség folytat jelen pillanatban. Nem lehet teljes az európai egység hogyha továbbra is fennmarad a nyugat-balkáni fekete lyuk. Szerbia, Horvátország, Makedónia, vagy távlatilag Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró csatlakozása nélkül nem lehet teljes Európa. Önmagának az európai együttműködésnek a lehetősége sem biztosított ha nem teljesül ki az európai integráció folyamata. Ezért aktív vagyok ezekben az ügyekben és bizakodó abban a tekintetben, hogy a kisebbségi és emberjogi kérdések megoldásához is hozzájárulhatok, amelyek előfeltételét képezik ezen országok felvételének. Mint egyházi embernek, a szívemhez nagyon közel áll az európai egyházi párbeszéd kérdése, amelyről a lisszaboni szerződés 17. cikkelye rendelkezik. Végre intézményes formát nyer az unió és a vallási, egyházi szervezetek kapcsolata. Európai alelnökként egyebek mellett ez az ügy tartozik a hatáskörömbe. Azt remélem, hogy ebben az évben sikerülni fog az említett 17-es cikkelynek az életbe léptetése és ezáltal megteremtjük az európai egyházi párbeszéd intézményes kereteit.

Fontos kérdés

Nagypénteken kinn járt a váradi Cinka Panna cigánytelepen. Ön szerint hogyan lehetne megoldani a romák felzárkóztatásának kérdését? Ezzel egybevetve, hogyan kommentálja a Gyöngyöspatai eseményeket?

Külön köszönöm ezt a kérdést, mert annyira gazdag a tevékenységi területem, hogy majdnem elsikkadt a cigánykérdés a beszélgetésből. Nagyon közel áll hozzám ez az ügy, az egyik legfontosabb kérdésnek tartom. Gyöngyöspata és a hasonló települések területén kialakult válság arra figyelmeztet, hogy nemzetpolitikai szempontból is fontos kérdéssel állunk szemben és akkor még nem beszéltem a határon túli magyar cigányok kérdéséről, hiszen ők is beletartoznak a magyar nemzet közösségébe. Ezért is éreztem lelki késztetést, hogy ünnepköszöntés céljából elmenjek a váradi Cinka Panna telepre, és azt amit stratégiai szinten képviselünk Brüsszelben, azt a hétköznapok szintjén próbáljam megélni és alkalmazni itt Nagyváradon. Hogyha egybevetem a Cinka Panna telepet és Gyöngyöspatát, akkor azt kell mondjam, hogy ott polgárháborús viszonyok alakultak ki. Egyesek gerjesztik ezeket az állapotokat. Ez figyelmeztetés kell legyen számunkra, emlékezzünk csak arra, hogy nemrégiben itt Alsórákoson is egy hasonló válsággóc alakult ki. Arra kell törekedjünk, hogy megelőzzük és orvosoljuk a helyzetet még mielőtt gyógyíthatatlan betegséggé súlyosbodik. Legyen számunkra intő figyelmeztetés a gyöngyöspatai politikai provokáció, melyet a volt kommunizmushoz húzó erők idéztek elő. Ügyeljünk, hogy nehogy nálunk viszont a nacionalizmus nevében provokáljanak bennünket. Erre is történtek próbálkozások. Tegyük félre a kommunizmus örökségét és a nacionalizmus veszélyét és európai szinten, hitünk szellemében keressük a megoldást a súlyos cigánykérdésre, ebben számítva természetesen magukra a cigányokra is , akikkel éppúgy össze kell fogjunk, mint román vagy magyarországi testvéreinkkel és a többi európai országgal és nemzettel.

Mészáros Tímea