Szitanyomatokból nyílt kiállítás

Szitanyomatokból nyílt kiállítás
Nagyvárad – Barcsay Jenő képzőművész, valamint tanítványai munkáiból nyílt kiállítás péntek este, a Partiumi Keresztény Egyetem előcsarnokában.

 

A Partiumi Magyar Művelődési Céh évadnyitó rendezvényeként megszervezett Barcsay mester és tanítványai című kiállításon a szentendrei művész, valamint Balogh László, Deim Pál, és Konok Tamás szitanyomatai tekinthetők meg. A tárlatot Mostis Gergő, a PMMC igazgatója nyitotta meg, majd Ségercz Ferenc, a sepsiszentgyörgy Fabatka együttes alapítója játszott pásztorfurulyán, mintegy ízelítőjeként az este tízórai koncertnek.

Vándorkiállítás

A későbbiekben Mostis Gergő a PMMC igazgatója, dr. Feledy Balázs művészettörténésznek a tárlat kapcsán írt szavait olvasta fel. Mint elhangzott, a kiállítás anyagát Kárpát-medence több magyarlakta településén is bemutatják, a sok helyszín egyben az összetartozást is kifejezi, melyet a múvészet teljesítményei csak erősíthetnek.

A művészettörténész Barcsay-mesterről írt szavait Izsák Előd, a Partiumi Keresztény Egyetem reklámgrafika tanszékének oktatója tolmácsolta. A festő Erdélyben, a mezőségben született, s 1929-ben járt először Szentendrén. A város döntően hatott festészetére és élete későbbi alalkulására, nyugdíjas évei után egyre több időt töltött ott; ugyancsak Szentendrén, fiatalabb pályatársai révén ismerkedett meg a szitanyomás technikáival. A kamarakiállítás anyaga egyébként általa, illetve három tanítványa által készített szitanyomatokból áll, melyek nagy része Szentendrén készült. Elhangzott: A művek azért is különlegesek, mert mind a négy alkotó szitanyomatai művészetük lényegét hordozzák, a kiállítás során a látogatók közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a XX. század magyar képzőművészetének kiemelkedő alkotásaival.

Meghatározó folytonosság

A tárlatnyitón jelen volt Kónya Márta és Kónya Ferenc, a művész jogutódai, akik létrehozták a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítványt. Kónya Ferenc ismertette a Barcsay-díjra való jelentekezés feltételeit. Mint elhangzott, a pályázaton részt vehetnek mindazok a magyarajkú fiatal, pályakezdő festőművészek, határon innen és túlról, akik nem töltötték be a 35. életévüket.

Végül Tőkés László EP-kévpiselő, a Partiumi Magyar Művelődési Céh elnöke szólalt fel. A Szentendre és Nagybánya közötti eszmei kapcsolatról szólt, s mint hozátette, a reklámgrafika tanszék diákjai már negyedik éve táboroznak Szentendrén. „Mondhatjuk, hogy diákjaink nagy haszonnal járták meg Szentendrét, és még a szitatechnikát is megtanulták” – mondta Tőkés László, majd arról is szólt: Szentendre a mezőségi vidékre emlékeztette a művészt, ahonnan az ő felmenői is származnak. Teleki Pálhoz és Bánffy Miklóshoz hasonlóan Barcsay Jenő azon nagy emberek közé tartozik, akik a Trianon utáni Magyarországot gazdagították. A későbbiekben kifejtette: furcsa nemzedéki viszolygás jellemző manapság – pedig a folytonosság meghatározó a kultúra számára.