Színpadi mű készült a "rotenburgi kannibál" története nyomán

Színpadi mű készült a "rotenburgi kannibál" története nyomán
Színpadi mű készült a “rotenburgi kannibál” története nyomán Mexikóban: “Kiválóságok” (Los prohombres) címen mutatják be az esetet egy olyan országban, ahol az utóbbi években két kannibalizmuseset is felkavarta a kedélyeket.

Armin Meiwest 2006-ban ítélték életfogytiglani börtönre, miután előbb megcsonkított, majd megölt és részben felfalt egy berlini mérnököt, aki önként jelentkezett az ő internetes hirdetésére. A másfélórás darab, amelyet a mexikóvárosi Centro Cultural del Bosque-ban mutatnak be augusztus 3-ig Ginés Cruz rendezésében, elsősorban az emberevő és áldozata közötti feszültségre épül a rémtett elkövetése előtti napoktól a gyilkosságig. A sztori nem követi teljes egészében az eredeti esetet, mivel a darabbeli kannibál, Frankie, ellentétben, Meiwesszel, nem hajlandó áldozatának péniszét megenni. (A németországi valós történetben közösen fogyasztották el).

Az előadásra alig egy évvel azután került sor, hogy Mexikóváros lakóit José Luis Calva Zepeda rémregényíró letartóztatása borzasztotta el: a szerzőt akkor fogták el, amint éppen párjának citrommal ízesített maradványait vacsorázta. Calva Zepeda más hasonló esetei körül is nyomozás folyt, de közben az író a börtönben öngyilkosságot követett el. 2004 decemberében egy másik emberevőt is letartóztattak a mexikói hatóságok: Gumaro de Dios Arias, aki a “karibi kannibál” néven vált ismertté, bevallotta, hogy másfél kilogrammot evett meg szeretője húsából.

Humberto Busto, a kannibál alakítója szerint a történet olyan pszichológiai légkört teremt, amelyben a néző elhiheti: “a transzcendentális egyesülés egyetlen formáját nem a szexen, nem is szerelmen keresztül lehet megteremteni, hanem a másik ember megevésével”.

A színésznek meggyőződése, hogy kannibalizmus nemcsak Mexikóban létezik. “Bár a modern, fejlett technológiai társadalomban nagyon furcsa, hogy ilyesmi előfordulhat, számomra mégis logikus, mert a város egy elidegenítő rendszert épített körénk, és egyre nehezebb lesz intim kapcsolatok teremtése.” Busto arra is felhívja a figyelmet, hogy manapság az ember felfedezheti az egész világot anélkül, hogy kitenné a lábát a lakásából. Az interneten keresztül kiélheti valamennyi fantáziáját, mivel biztos lehet abban, hogy a világ valamelyik pontján akad valaki, aki ugyanúgy gondolkodik, mint ő és van esély arra, hogy találkozzanak.

Enrique Cueva, aki Sebót, az áldozatot személyesíti meg, úgy véli, hogy az öncsonkítás valahol “a szeretet kivetítésének, az odaadásnak egy módja”. Sebo szerinte azért akarja, hogy megegyék, hogy tartozzon valakihez, hogy megéljen egy általa meg nem élt életet, és más lehessen azon keresztül, aki megette őt.”

A darab telt házzal megy, a közönség jókat nevet a párbeszédeken, a rendezés időnként valóban kacagtató, egészen az utolsó percekig. Az emberek maguk is meglepődnek, hogy szánalmat és megértést éreznek a figurák iránt, akiknek pedig undort kellene kelteniük bennük. Cruz mindenesetre figyelmezteti a közönséget: hagyják otthon előítéleteiket.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .