Szijjártó: tíz ideiglenes átkelőhely tart nyitva a választás napján a román határon

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k), Péter Ferenc, a Maros megyei Tanács elnöke és Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója az alapítvány sajtótájékoztatóján Marosvásárhelyen 2018. március 22-én. MTI Fotó: Boda L. Gergely
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k), Péter Ferenc, a Maros megyei Tanács elnöke és Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója az alapítvány sajtótájékoztatóján Marosvásárhelyen 2018. március 22-én. MTI Fotó: Boda L. Gergely
A magyar és a román hatóságok megállapodtak arról, hogy április 8-án, a magyarországi országgyűlési választások napján is nyitva tart majd az a tíz ideiglenes határátkelőhely, amelyet jelenleg csak szombatonként használhatnak a két ország állampolgárai – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Marosvásárhelyen.

A miniszter a magyar állam által finanszírozott Maros-mezőségi gazdaságfejlesztési programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány székházában tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a választások napján közép-európai idő szerint 8 és 18 óra között tartanak nyitva az ideiglenes határátkelőhelyek, és ezzel könnyebbé válik a határ közelében élő magyarok számára a választásokon való részvétel.
Szijjártó Péter elmondta: a két ország határán jelenleg 11 átkelőhelyen lehet állandó jelleggel átjutni, ezért Románia kormányával megegyeztek abban, hogy az ideiglenes átkelőhelyek közül kettőt, a Dombegyház és Kisvarjaspuszta (Variasul Mic), valamint az Elek és Ottlaka (Graniceri) közöttit az év végétől állandóan nyitva tartják. Hozzátette: nyitottság van román részről arra is, hogy Zajta és Nagypeleske (Peles) között is állandóvá tegyék a határátkelőhelyet.
“Számítunk arra, hogy a határon túliak nagy számban leadják a szavazatukat. Azt szeretnénk, ha a következő Országgyűlés az egész világ magyarságának a politikai akaratát tükrözné” – jelentette ki.
A miniszter elmondta: a magyar kormány erőfeszítéseket tesz azért, hogy Románia és Magyarország kapcsolatait a kölcsönös tisztelet talajára helyezze, és a román kormány részéről minden eddiginél több nyitottságot tapasztalnak. Örvendetesnek tartotta, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom megközelíti az évi 8 milliárd eurót, ami azt is jelenti, hogy Magyarország számára Románia a második legfontosabb exportpiac Németország után. Megemlítette: a Maros-mezőségi Gazdaságfejlesztési program keretében – amelyet tavaly kísérleti jelleggel indított el a magyar kormány – 526 kisvállalkozó és gazdálkodó pályázott, akik közül 501-en nyertek támogatást, összesen másfél milliárd forint értékben. Megjegyezte, a telekkönyvezésre kért támogatásokat már ki is fizették, az egyéb természetű támogatások kifizetése áprilisban várható.
A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyére kitérve a miniszter kijelentette: a párbeszédben hisz, és nem az üzengetésben. Hozzátette: a Liviu Dragnea, a román kormánykoalíciót vezető Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke megígérte, hogy az iskola újraindulhat. “Komoly embernek ismerjük, bízunk benne, hogy amit vállalt az teljesül” – jelentette ki a miniszter.
A román-magyar földgázkereskedelemre vonatkozó kérdésre a miniszter elmondta: fontosnak tartják Magyarország gázellátásának a diverzifikálását. Erre eddig nem nyílt lehetőség, mert Horvátország nem építette meg az ehhez szükséges LNG- terminált, Románia pedig nem kétirányúsította a terminált. Hozzátette: a romániai fekete-tengeri lelőhely kitermelésének a jogát birtokló osztrák-amerikai konzorcium döntése nyomán a román és a magyar gázvezetéket üzemeltető cégek, a román Transgaz és a magyar FGS kiírták a magyar-román interkonnektor román-magyar irányú szállításának a kapacitáspályázatát. Ezen a pályázaton, amelyen a 2022 és 2037 közötti időszakra lehetett lekötni a román-magyar gázinterkonnektor kapacitását, két magyar társaság végzett az első két helyen, és ezek az interkonnektor teljes, 4,4 milliárd köbméteres kapacitását lekötötték. Ez azt jelenti, hogy ha a fekete-tengeri gázkitermelés 2022-ben megkezdődik, és ha Magyarország felé kezdenek gázt szállítani, a teljes szállítási kapacitást magyar vállalatok kötötték le – magyarázta.
Az esetleges román-magyar közös kormányülésekre vonatkozó kérdésre Szijjártó Péter kijelentette: ennek az első feltétele az, hogy folytathassák a kormányzást. Hozzátette: ha ez megtörténik, továbbra is arra fognak törekedni, hogy jó kapcsolat legyen a két ország között. Úgy vélte azonban, hogy csak akkor érdemes csúcstalálkozókat szervezni, ha jelentős előrelépést tudnak elérni a fontos ügyekben, amilyen például a határátkelők nyitása, a gyorsvasút építése vagy az iskolaügy. “Csak a jegyzőkönyv és fotók kedvéért nem érdemes. Annál mindenkinek drágább az ideje” – tette hozzá.
A sajtótájékoztatón Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke elmondta: példás együttműködés alakult ki az elmúlt időszakban a magyar kormánnyal, és reményét fejezte ki, hogy a jó viszony a választások utánra is megmarad. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa arra buzdított, hogy az erdélyi magyarok éljenek a magyarországi szavazati jogukkal, és támogassák azt a kormányt, amellyel a jelenlegi kapcsolat kialakult.
Szijjártó Péter délután a 25. marosvásárhelyi Tudományos Diákköri Konferencia megnyitóján mondott köszöntő beszédet a Kultúrpalota nagytermében. Kijelentette: a folyamatos technológiai újításokhoz igazodó világban a magyarság versenyképessége nagymértékben múlik a fiatalok kreativitásán. Azt kívánta a Tudományos Diákköri Konferencia résztvevőinek, hogy szorgalmukkal, kreativitásukkal tegyenek hozzá a magyar nemzet sikeréhez.

(MTI)