Szigorítana a családon belüli erőszakra vonatkozó törvényen

Szigorítana a családon belüli erőszakra vonatkozó törvényen
Nagyvárad- Szerdán az RMDSZ székházában sajtótájékoztatót tartott Cseke Attila parlamenti képviselő. Két témáról beszélt: az egyik az adóhatóságot érintette, a másik a családon belüli erőszakot.

A honatya először arról számolt be, hogy a fogadóóráján többen is jelezték neki: a napokban hozzátartozóik furcsa levelet kaptak az adóhatóságtól, melyben az ANAF arra szólítja fel őket, hogy fizessenek ki egészségügyi tb-járulék gyanánt egyenként 468 lejt a 2012-ben, befektetés nyomán szerzett 12 lejes, illetve 108 lejes jövedelmük után. A felvázolt három eset érdekessége, hogy az érintett személyek közül kettő Magyarországon, egy pedig Svédországban él, és már évek óta egyikőjük sem dolgozik Romániában. A törvény értelmében az adóbefizetési határozatot 30 napon belül lehet megóvni, az összeget pedig 60 napon belül kell befizetni. Mint kiderült, az ügy hátterében azok az értékpapírok állnak, melyeket még valamikor a kilencvenes évek végén bocsátott ki 100 lejes névértékben az állam, és minden nagykorú polgár kapott ezekből, hogy részvényese lehessen valamelyik állami vállalatnak. Cseke Attila szerint valószínűleg mások, akár több ezren is kaphattak hasonló felszólításokat, melyek egyébként egy kissé különös megjegyzést is tartalmaznak, éspedig azt, hogy „az adóalanyi kötelezettségeket azzal a fenntartással határozzák meg, hogy később ezeket ellenőrizni lehet a hatályos törvényeknek megfelelően”. Azt ígérte: a parlamenti ülésszak kezdetén interpellálni fogja a pénzügyminisztériumot, azt kérve, hogy függessze fel az alkalmazását a felszólításoknak. „Nevetséges az ügy, melyet nagyon egyszerűen el lehetett volna kerülni, ha egy jogász, vagy akár egy kormánypárti politikus utánanéz a dolgoknak”- hangsúlyozta.

Bántalmazás

Ezt követően a képviselő bejelentette: módosítási kezdeményezéssel fog élni a 2013/217. számú törvényt illetően, mely a családon belüli erőszak megelőzésére, illetve kiküszöbölésére vonatkozik, és tartalmaz egy olyan kitételt is, hogy a veszélyeztetett személy úgynevezett védelmi határozatot igényelhet. Jelenleg ugyanis a törvény sürgősségi eljárást csak az alapfokú tárgyaláson írt elő, és még így is a bejelentéstől követően 0-tól 174 napig terjed, amíg valamilyen döntést hoznak, illetve másodfokon extrém esetben akár 310 napig is elpepecselhetnek az üggyel. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) legutóbbi jelentése szerint 2012 májusa és 2014 márciusa között Romániában 4305 védelmi határozatot bocsátottak ki, a bíróságok 87 százaléka legalább egyet kiadott, és alapfokon az esetek 43,62 százaléka ezzel zárult. Emellett a nőknek a 91 százaléka, a férfiaknak pedig 9 százaléka kért védelmet. A törvény értelmében távolságtartási végzés is kibocsátható, de a civil szféra által készített kimutatás szerint előfordult, hogy ez csupán 1-5 méterre korlátozódott. Amúgy a legtöbb (22%) 50 métert, illetve 100 métert (14%) írt elő.
Mindezek tükrében Cseke Attila azt fogja kérni: másodfokon is legyenek érvényesek az első fokon alkalmazott módszerek (sürgősségi eljárás, zárt tárgyalás), a bírósági határozat kihirdetésének napján küldjenek erről másolatot a rendőrségnek, valamint a távolságtartási végzés legkevesebb 100 méterre vonatkozzon.

Ciucur Losonczi Antonius