Szeretjük az orosz muzsikát

Szeretjük az orosz muzsikát
Újabb nagyszerű hangverseny részesei lehettünk csütörtök este a filharmónia Enescu–Bartók koncerttermében. Két orosz zeneszerző, Csajkovszkij és Muszorgszkij kompozíciói hangzottak el, nagy sikerrel.

Nem kell különleges meghívó, beharangozó szöveg a nagyváradi komolyzene szerelmeseinek a csütörtökönkénti szimfonikus hangversenyeken való részvételhez. A zeneszerző, a zenemű az egyik komoly tényező, mely vonzza vagy nem a közönséget, az előadóművészek meg a karmester a másik. Az elmúlt heti hangverseny kezdete előtt néhány olyan ismerőssel váltottam pár szót, aki rendszeres koncertlátogató; várakozásukat így foglalták össze: „Ma este nagyszerű hangversenynek leszünk részesei, hiszen mindkét elhangzásra kerülő zenemű kitűnő alkotás; a két meghívott vendégművész, Ilarion Ionescu-Galaţi karmester és Murvai Márta hegedűművész erre a garancia.”

Elsőként Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840–1893) D-dúr hegedűversenye, op. 35, a zeneirodalom egyik legnépszerűbb alkotása csendült fel, a bukaresti születésű, Németországban élő nagy tudású hegedűművész, Murvai Márta tolmácsolásában. Csajkovszkij 1878 áprilisában kezdett a hegedűverseny megkomponálásába, s mindössze harminc nap alatt készült el vele. A partitúrát eljuttatta a magyar származású világhírű Auer Lipótnak, s ő miután elolvasta, visszaküldte, mondván: a darabot lehetetlen eljátszani. Többéves huzavona után 1881. december 4-én Bécsben, Adolf Brodszkij orosz hegedűművész tolmácsolásában hangzott el a versenymű, s azóta is töretlen népszerűségnek örvend mind a közönség, mind az előadók körében. Csütörtök este a versenyművet egy rendkívül nagy tudású hegedűművész, Murvai Márta tolmácsolta. Egy ma már nyugdíjas zenész jegyezte meg a szünetben, hogy a hegedűjátéka tökéletes volt. A nehéz versenyművet Murvai Márta lélegzetelállító virtuozitással, tökéletes, biztos hangszertechnikával adta elő. Meg is kapta érte a megérdemelt tapsot.

Egy kiállítás képei

A szünet után Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1839–1881) orosz zeneszerző Egy kiállítás képei című zongoraciklusa hangzott el, a közismert formájában: Ravel zenekari hangszerelésében. Az orosz zeneszerzőt elhunyt barátja, Viktor Hartmann emlékkiállítása ihletette a zongoraciklus megírására, 1874-ben. A ragyogó zongoradarab zenekari feldolgozása a francia zeneszerző Maurice Ravel nevéhez fűződik, ő 1922-ben nagyzenekari hangszerelésével egy szvitet alkotott. Így lett az Egy kiállítás képei zongoraciklusból a szimfonikus zeneirodalom egyik legismertebb, sokat játszott, kedvelt remekműve. Csütörtök este igazi élményt nyújtott a közönségnek a zenekar játéka a 79. évét betöltő Ilarion Ionescu-Galaţi dirigálásában. A mester mindkét zeneművet partitúra nélkül vezényelte. A hálás hallgatóság hosszan tartó tapssal köszönte meg az előadást, az újabb kiemelkedő zenei élményt.

Dérer Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter