Szerelmi bájital

A jelenlegi magyarországi zenei élet egyik kiemelkedő egyénisége Kürthy András, aki pontosan tudja, mi az a terület, melynek keretében a közönségnek ténylegesen olyant tud nyújtani, amely maradandó élményt jelent a zenerajongó világnak.

Sikerének egyik titka, rendkívül jól ismeri azokat a lehetőségeket, melyekkel élve az Operaház színpadán úgy tudja vezetni művészeit, hogy azok azt teljesítsék, amire rendezés közben ösztönzi. Példát szolgálva arra, hogy előadásaiban csak olyanokat foglalkoztat, akikről meg van győződve, elvárásainak eleget tudnak tenni.

Gaetano Donizetti (1797-1848) aránylag rövid, de rendkívül termékeny élete folyamán a zeneirodalom jelentős alkotásainak sorát komponálta meg. Ezek közül is kiemelkedik a nálunk fele rendívül ritkán játszott Szerelmi bájital, amit vígoperának lehet felfogni. Maga az alap képlete, de története is, páratlanságával, rendkívül előkelő helyre teszi a világ zeneirodalmában. A nyolc nap alatt megkomponált zenemű rendkívül egyszerű, de hatásos történetével minden operalátogatót meghódít.

Gaetano Donizetti L’elisir d’amore (A szerelmi bájital) című vígoperáját, 180 évvel ezelőtt, 1832. május 12-én mutatták be kirobbanó sikerrel Milánóban, a Teatro della Cannobbianában. A remekmű tulajdonképpeni alapsikerét a rendkívül jól megírt szövegkönyvének (Felice Romani) köszönheti.

A darab férfi főszereplője Nemorino, magyar fordításban beszélő név: Senkicske. A kolozsvári bemutató előadásban Bardon Tony alakítja, másodszereposztásban Pataki Adorján. Kétbalkezes, ügyetlen, botladozó, csetlő- botló, ellenben epekedő szerelmes a szép és vonzó Adinaba. Covacinschi Yolanda/ Kolcsár Katalin alakítja. Kinek szerelméért többek között Belcore, őrmester (Balla Sándor / Florin Estefan) is epekedik.

Csodamasináján a faluba érkezik Dulcamara, szintén beszélő névvel rendelkező („Édes- keserű”) csodadoktor (Sándor Árpád / Hodrea Cristian), aki a maga gyártotta, főzeteit árulja, közöttük a minden bánatot, szomorúságot oldó bordói borát is, melyet fogyasztva, nincs az a bánat, amit ne oldana. Ezt talán a legjobban Nemorino bizonyítja be, mert ívva a csodaszerből, rögtön másképpen viszonyul a körülötte levő világhoz, és a tébláboló emberkéből határozott fellépésű férfivá válik, aki még Adina szívét is meg tudja hódítani. A mese nem lenne mese, ha nagyon szegény Nemorino, nagybátyja öröksége következtében, a környék leggazdagabb embere lesz, akit a lányok, közöttük Adina is, tárt karokkal fogadnak.

Giannetta, parasztlány (Barabás Zsuzsa / Egyed Apollónia)

A bemutató előadást Horváth József vezényelte. Jelmeztervező Pilinyi Márta. Díszlet: Székely László, aki régi ismerőse a Kolozsvári Magyar Opera közönségének, hiszen az utóbbi időkben Kürthy Adrás rendezéseinek díszleteit is ő tervezte. A több mint 80 éves mester 216. díszlete a most bemutatott Szerelmi bájital.

A balettkart Mureşan Adrian állította be, aki egyébként Kürthy Andrással Magyarországon többször működött együtt (Nabucco, Macbeth, Szerelmi bájital.)

A felsoroltakból is érzékelhetjük, a Kolozsvári Magyar Opera vezetősége mindent megtett annak érdekében, hogy Gaetano Donizetti Szerelmi bájitalát minél igényesebb előadásban állítsa színpadra.

Ez a látottak alapján sikerült, amit a közönség felcsattanó tapsa bizonyított. Maga az előadás minden operalátogató számára élvezetes lehet, hiszen a világ zeneirodalmának egy szokatlanul sikeres vígjátékát hallhatja, kitűnő előadásban.

Jó volt rendezőként, hosszú évek után Kürthy Andrást a Kolozsvári Magyar Opera színpadán viszont látni. Érezhetően élvezettel dolgozhatott, mert mindaz, amit az előadóktól kért az megvalósult olyan módon, hogy annak gyümölcsét a közönség élvezhette.

Az előadás után a színpadon neki feltett kérdésemre azt válaszolta: „Ha hívnak, akkor jövök.” Ez azt is jelenti, Kürthy, Kolozsváron megkapta azt a művészi elégtételt, amely tulajdonképpen minden alkotóművész számára éltető elixír.

Csomafáy Ferenc