Szenzációs várbeli lelet

Szenzációs várbeli lelet
Nagyvárad – Már vége felé tartanak az idei évre tervezett várbeli ásatások. Igen eredményes volt a munkájuk a középkori épített örökség feltárása terén. – mondotta dr. Adrian A. Rusu professzor.

„Az eddigi ásatások eredményeként bizonyosan állítható, hogy ismerjük hol húzódtak a középkori várfalak kétharmada. Kivételt képez a falnak a délkeleti és a déli szakasza. A nagy meglepetés ellenben a napvilágra került rotunda volt, az egykori székesegyháztól északra (a mostani K szárny déli fala mellett). Alapjaiból arra lehet következtetni, hogy egy masszív építmény lehetett, egyike a Romániában eddig feltárt legnagyobb rotundáknak. Biztos, hogy emeletes építmény volt, amelynek feltártuk a központi nagyméretű oszlopát. Ez utóbbi egy csigalépcső része lehetett. Eddig az építmény alaprajzának a felét tártuk fel, és még ezen a héten kell dönteni arról, hogy a téltől függetlenül folytatjuk a munkát vagy majd csak jövőre folytassuk.” – mondotta Adrian A. Rusu.

 

A rotundáról

Arra a kérdésre, hogy mikori lehet a most feltárt rotunda, a professzor azt mondta, hogy ilyen építmények nem készültek 1250 után, ami azt jelenti, hogy ennél csak régebbi lehet. Nagy a valószínűsége annak, hogy a 12. század második feléből, vagy legkésőbb a 13. század elejéről való. Felvetésünkre, hogy nincs-e valami köze Szent László lakótornyához, a régészprofesszor szerint ez a kápolna valami más, egy olyan építményt amelyet Szent László kultusza miatt építhettek. Nagyon hiányosak az információink róla. Jóval később 16. századi utazók annyit jegyeztek meg róla, hogy kivül még őrizte az evagelisták képeit.

A rotundákról elmondta a professzor, hogy amikor többszintesek voltak, az alsó részt egyes esetekbe csonttárnak használták, míg a felső részben temetkezési szertartásokat tartottak. Ebben az esetben nem erről lehetett szó, ugyanis a rotunda körül nem volt temetkezési hely, ez egy kultikus hely volt. Adrian Rusu professzor állítása szerint Szent László ereklyéje szükségszerűen nem biztos, hogy a katedrálisban volt, ahol mintegy 50 oltár – közötte Szent László – oltára is volt, hanem a székesegyház szomszédságában levő rotundában. Ezt azért is tartja valószínűnek, mivel ebben az időben az emberek a bíráik itélete nyomán esküt tettek Szent László sírjánál és kiállták a tüzespróbát. Mindez a professzor szerint nem a kultikus helynek fenntartott székesegyházban történt, hanem ebben a kör alakú kápolnában.

 

Péter I. Zoltán

 



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter