Szentpétervár, a kultúra, a szépség és a paloták városa

Szentpétervár, a kultúra, a szépség és a paloták városa
Szentpétervár csodálatos palotáiról, templomairól és szobrairól tudhattak meg többet azok, akik január 27-én ellátogattak az EKE’91 Nagyvárad – Bihar soron következő előadására.

 

A váradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi központ megtelt az érdeklődőkkel péntek délután. Veres-Kovács Attila lelkipásztor a várad-olaszi református gyülekezet 2010-es oroszországi kirándulásának emlékezetes pillanatait elevenítette fel a vetítéssel egybekötött előadáson. Elmondta, hogy Szentpétervár sokak számára Leningrádként él az emlékezetben. A várost 1703-ban Nagy (I.) Péter cár alapította a Néva folyó torkolatában, azzal a céllal, hogy „ablakot nyisson Európára”, vagyis, hogy az elmaradott országot felzárkóztassa Európa világvárosai közé. A város negyvenkét szigeten fekszik, minden hely, minden épület pontos tervek alapján készült, ezért is nevezte Dosztojevszkij a „világ legmesterségesebb városának.” A város egyik első épülete a Péter-Pál erőd volt, amelyet Domenico Trezzini, a város egyik főépítésze tervezett, úgy ahogy a benne található Péter-Pál Katedrálist is. Itt koronáztak meg minden cárt, Nagy Pétertől III. Sándorig, itt található harminckét cár sírja, köztük II. Miklós, az utolsó orosz cárnak és családjának a hamvai is. „Szentpétervárnak négy és félmillió lakosa van, hatvankét folyója és csatornája, háromszázötven hídja, negyven színháza, a kultúra, a szépség és a rend megtestesülése”- jellemezte a várost Veres-Kovács Attila. A kirándulók útjuk során meglátogatták a Mihály palotában helyet kapó Orosz Nemzeti Múzeumot, az Auróra cirkálót, amely a 1917-es nagy októberi szocialista forradalom jelképévé vált, mivel a legendák szerint az innen leadott ágyúlövések adták meg a jelet az ostrom megkezdésére. A turistacsoport idegenvezetőjüktől megtudta, hogy az egésznek kevés az igazságértéke, mivel a forradalom egy puccs volt és az Orosz Akadémia álláspontja szerint Lenin a nemzetközi terrorizmus első alakja.

 

Paloták és terek

 

Az olaszi gyülekezet tagjai meglátogatták Petrodvorect, Nagy Péter nyári rezidenciáját, amelyet csak úgy emlegetnek, mint az orosz Versailles. A csodálatos palotához százegy hektár park tartozik, nyolcezer munkás dolgozik azon, hogy a több mint négyszáz -féle növény mindig pompázzon. Ugyanilyen, ha nem szebb látvány tárult a kirándulók szeme elé, amikor II. Katalin cárnő nyári rezidenciájához látogattak el. Az útjuk során számos templomot és katedrálist tekintettek meg, köztük a Szent Izsák Székesegyházat, amely a római Szent Péter-dóm és a londoni Szent Pál-katedrális után a világ harmadik legnagyobb kupolájával büszkélkedhet, a Vérző Megváltó templomát, amely II. Sándor cár ellen végrehajtott merénylet helyén épült fel, valamint a Kazanyi Székesegyházat. Veres-Kovács Attila képeken mutatta meg a Téli Palota és az Admiralitás félkör alakú épületét, és a közöttük található Palota teret, ahol a világ legnagyobb egy darabból álló oszlopa, a 47,5 méter magas és 3,66 méter átmérőjű Sándor oszlop is található. A kirándulók másik állomása Novgorod volt, a legősibb orosz város, amely arról híres, hogy egy négyzetkilométeren harminckét templom található. A városról először körülbelül 885-ben tesznek említést. Novgorodnak, mint a régi orosz városoknak általában, van saját Kremlje, azaz falakkal körülvett városmagja. Itt található a híres Szófia-katedrális ás Oroszország ezeréves fennállásának emlékműve is. Az érdekes beszámoló végén mindenki úgy érezhette, hogy a paloták és a kultúra városát élőben is látni kell.

Nagy Noémi