Visszatér Szentjobbra a közigazgatás

Akt.:
Visszatér Szentjobbra a közigazgatás
Több mint húsz éves folyamat eredményeképpen visszakerül Szentjobbra az onnan 1968-ban elvitt polgármesteri hivatal.

 

Az ügy részleteiről Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke számolt be, elárulva azt, hogy 1990 óta folyamatosan felvetődik ez a kérdés. Az előző önkormányzati ciklusban indították el a helybeliek a konkrét átköltöztetési folyamatot Zatykó István akkori polgármester kezdeményezésére. Referendumot is szerveztek a községhez tartozó négy településen, Berettyócsohajon, Szentjobbon, Farnason és Csanáloson, és mivel Szentjobbon egyedül több lakos van, mint a három másik településen együttvéve, ezt a referendum eredménye is tükrözte. Szabó Ödön hozzátette, hogy össze kellett állítani egy dokumentációt, melyben azt kellett bizonyítani, hogy infrastrukturális szempontból alkalmas Szentjobb arra, hogy községközpont legyen. Ennek a követelmények eleget is tett a falu, hiszen a megyei tanács már korábban támogatta abban, hogy egy épületet vásároljon a falu a központban, amelyet aztán szintén a megyei tanács támogatásával újítottak fel.

A Bihar megyei kormánybiztosi hivatal a múlt hónapban adta ki a községközpont-költöztetésre vonatkozó pozitív véleményezését, így már nem volt akadálya a vonatkozó törvény parlamenti előterjesztésének. Szabó Ödön aláhúzta, hogy a törvénytervezetet a Bihar megyei RMDSZ-es honatyák nyújtották be. Ennek a tervezetnek az esetében a Szenátus a döntő ház, és mivel közigazgatásra vonatkozó törvényről van szó, ezért nem a szavazáskor jelen lévő, hanem az összes funkcióban lévő szenátor többségének igen szavazatára volt szükség ahhoz, hogy a tervezet törvényerőre lépjen. Ez azt jelenti, hogy minimum hatvankét szavazatra volt szükség a tervezet elfogadásához, és a kedden a Szenátusban lezajlott parlamenti ülésen éppen ennyi igen szavazatot kapott az előterjesztés, vagyis az RMDSZ-es honatyákon kívül voltak kormánypárti, és PD-L-s szenátorok is, akik megszavazták azt. Szabó Ödön kifejtette, hogy több érvet sorakoztatott fel az RMDSZ annak érdekében, hogy ebben az ügyben a kedvező döntés megszülethessen. Ezek között az érvek között szerepelt az, hogy Szentjobbon többen laknak, mint a három másik településen együttvéve, ugyanakkor fontos tényezőnek számított az, hogy lezajlott egy érvényes és eredményes referendum, amely tanúsította, hogy a lakosok többsége a polgármesteri hivatal átköltöztetése mellett tette le a voksát. Az átköltöztetéshez megvan a szükséges infrastruktúra is, és nem utolsó sorban a jövőben kevesebb ember kell majd más teleülésre utazzon annak érdekében, hogy ügyeit intézze.

Négy év munka

Cseke Attila szenátor- aki Lakatos Péter volt parlamenti képviselővel közösen a tervezetet előterjesztette- az Erdély Online-nak kiemelte: kiemelte: ami történt, az az elmúlt négy év közigazgatási, illetve parlamenti munkájának az eredménye. Úgy vélte: az átszervezésről szóló törvény is azt bizonyítja, mennyire fontos az RMDSZ, illetve az erdélyi magyarság parlamenti jelenléte, hiszen ez esetben is úgynevezett organikus törvényről volt szó, vagyis pont annyi (62) szavazatra volt szükség az elfogadásához, ahány igen-voksot végül kapott. Ha egy szenátor is hiányzott volna az RMDSZ-frakcióból, akkor valószínűleg a törvényt nem fogadják el, illetve arra is szükség volt, hogy a hét RMDSZ-szavazathoz megszerezzék a 62-ig fennmaradó vokskülönbséget. Hangsúlyozta: tulajdonképpen egy igazságtalanságot vagy jogtalanságot korrigáltak ezzel, hiszen amikor 1968-ban közigazgatási átszervezés volt, a községközpontot elhelyezték a legnagyobb, és egyben legmagyarabb településről, és ekkor keresztelték át a mostanig használt névre.

Pap István

 

Címkék: , ,