Szent Péter és Szent Pál apostolokat ünnepelték

Szent Péter és Szent Pál apostolokat ünnepelték
Június 29-én, pénteken Szent Péter és Szent Pál apostolfejedelmeket ünnepelték a nagyváradi székesegyházban. A délelőtt 10 órakor kezdődött szentmisét Fodor József általános helynök mutatta be.

Simon Péter testvérével, Andrással az elsők között kapott meghívást Jézus tanítványai közé s kősziklaként ő az apostolok feje, Antióchia, majd Róma püspöke lett. Szent Pál a damaszkuszi úton találkozott a már feltámadott Jézussal, és ettől kezdve minden erejével az evangéliumot hirdette, így vált „a népek apostolává“. Mindketten a Néró-féle keresztényüldözés során 64 körül szenvedtek vértanúhalált Rómában.

A nagyváradi székesegyházban péntek délelőtt 10 órától megtartott szentmise kezdetén Mons. Fodor József általános helynök arra hívta fel a figyelmet: ez a nap főünnepnek számít a római katolikus egyházban és a plébános kötelező módon a szentmisét a hívek közösségéért ajánlja fel. A bazilikában ez külön ünnep: az év folyamán hat alkalommal lehet teljes búcsút nyerni, és az egyik éppen ez, hiszen a pápaság ünnepe is. Szent Péter volt tulajdonképpen ugyanis az első pápa, akit Jézus azzal bízott meg: legeltesse a bárányait, a juhait, és úgymond neki adta a mennyország kulcsait. Szent Pál pedig a pogány nemzetek tanítója volt, keresztény hitre térítve őket, bejárta az akkor ismert egész világot, hirdette, hogy Krisztus szeretete sürget.

Nem féltek

Az evangéliumi részlet Szent Máté könyvéből szólt. Prédikációjában a vikárius felidézte, hogy néhány nappal korábban Ferenc pápa 14 új bíborost avatott a Szent Péter-bazilikában. Úgy fogalmazott: lélekemelő és erősítő érzés bárki számára, aki ott állhat Szent Péter sírjának közelében, hiszen akárcsak Szent Pál, ő is életét adta a hitéért, vértanúhalált halt Krisztusért. Pétert a halászhálótól, Pált csodaerejével ragadta el Krisztus. Egyikőjük sem félt a jövőtől, az üldöztetéstől: a hatalmas Római Birodalommal kellett szembenézniük, mégis a krisztusi tanításra alapozták hátralevő életüket. Péter a lenézett Isten-fiát látta Jézusban, akinek a működése a szegények és a szenvedők közt bontakozott ki, míg az elvakult farizeus Pál a megtérése után Krisztus zászlóját hordozta szerte a világban, hogy a gyengeségei által mesterének ereje nyilvánulhasson meg. „A mi életünk is legyen egy tüzes vallomás Krisztus mellett. Ne legyünk langyos keresztények, mert Krisztus szeretete sürget minket is, ez kell átjárja szívünket, lelkünket!”- tanácsolta a szónok.

A énekszolgálatot ezúttal Kiss Géza várad-olaszi kántor-karnagy látta el.

Ciucur Losonczi Antonius