Szent Norbertre emlékeztek

Szent Norbertre emlékeztek
Nagyvárad- Csütörtökön este a nagyváradi Premontrei Préposti Széktemplomban ünnepi szentmisét tartottak, mely alkalommal köztisztelet céljából kihelyezték a náluk őrzött Szent Norbert ereklyét.


Bevezetőjében Fejes Rudolf Anzelm apát arra hívta fel a figyelmet: a rend alapítójának napja egyik legnagyobb ünnepe a premontreieknek, akik 1582-től tisztelik Szent Norbertet a szentek sorában. Égi párfogását kérik a várad-hegyfoki prépostságra is, melyet 1130-ban alapítottak, tehát még élt, amikor ez történt, ugyanis 1134-ben halt meg.

Az evangéliumi részlet Szent Lukács könyvéből szólt. Elmélkedésében Fejes Rudolf Anzelm a premontrei eszményről beszélt. Arra hívta fel a figyelmet: Szent Norbert sajnos nem hagyott fellelhető személyes írást maga után, melyből kitűnjön a jellemvonása, viszont intézkedései, bullái megmaradtak, és ezek a nem negatív értelemben vett szélsőséges jelleméről tanúskodnak, radikalizmusa pedig az igazság melletti kitartásban „csapódott le”. A végsőkig követni akarta Krisztust, ezért pápai engedéllyel vándorként végigprédikálta Franciaországot, a Németalföldet és a német államokat, komolyan felvállalta az evangélium hirdetését. Akkoriban ugyanis a vándorprédikálás volt az egyház megreformálásának legalkalmasabb eszköze, az volt hiteles, amit a szószékről mondtak, vagy az uralkodók leírtak. Gazdag ifjú volt Norbert, amikor rászánta magát erre, megvált mindenétől, és abszolút szegényen élt. Aszketikus életmódja az életét is megviselte, de ugyanakkor bizonyította, hogy mennyire hiteles ember. II. Callixtus pápa is felismerte ezt, de látva legyengült egészségügyi állapotát, külön rendeletben parancsolta meg neki, hogy szandált viseljen és lovon járjon.

Megmutattatott rét

Végül Bertalan püspökön keresztül a Szentatyának sikerült meggyőznie Norbertet, hogy válasszon magának legalább egy fix pontot, ahová hazatér. Ez a hely egy ingoványos területet közelében volt, az észak-franciaországi premontrei erdőben, ahol 1121-ben letette az első rendház alapkövét. Fejes Rudolf Anzelm örömének adott hangot, hogy ez a helység lett a rend elnevezése (amúgy azt jelenti, hogy rét, mely megmutattatott), mert szerinte visszatükrözi az egyház egységét.

Szentbeszédében az apát arra is kitért, hogy a premontrei rend egy szerzetes kanonokság, ami jogilag ugyan szerzetesség, de eredetében nem. Hamarabb volt ilyen, mint plébánia, és a papi közösségi szervezés egyik formája, mely azért jött létre, hogy kiszolgálja a hívek lelki igényeit. Beszélt arról is, hogy mi segítette Szent Norbertet a közösségépítésben, hol a helye a papoknak, a laikus szerzeteseknek, az apácáknak és a hívekben a rendben, végül pedig a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete tevékenységével kapcsolatban is kifejtette véleményét.

Ciucur Losonczi Antonius