Szent László, új források megnyitója

Szent László, új források megnyitója
Nagyvárad- Vasárnap, a XXIII. Festum Varadinum zárónapján, a hagyományoknak megfelelően a katolikus egyházmegye alapítóját, Szent Lászlót ünnepelték a Székesegyházban. Szentbeszédében Exc. Böcskei László püspök azt tanácsolta: Istenre támaszkodva ne ellenségeskedjünk egymással.

A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye ezen jeles ünnepe délelőtt 10 órakor vette kezdetét a zarándokok fogadásával és a szentmisére való ráhangolódással. Az ünnepélyes mise 11 órakor kezdődött a zsúfolásig megtelt Székesegyházban, melyre az egyházmegye papsága, szerzetessége, hívei, a hivatalos, illetve közéleti személyiségek (mások mellett Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke), valamint hagyományőrző csoportok mellett a szomszédos egyházmegyékből is érkeztek vendégek, így jelen volt Exc. Roos Márton temesvári római katolikus és Exc. Virgil Bercea váradi görög katolikus püspök is, valamint a testvéregyházak képviselői. Ugyanakkor a főoltár elé kihelyezett herma mellett a Szent László Líceum diákjai és a cserkészek álltak díszőrséget.

Az egybegyűlteket Exc. Böcskei László váradi római katolikus megyés püspök köszöntötte nagy szeretettel, magyarul, románul, szlovákul és németül. Azon meggyőződésének adott hangot: a jelenlevők valamennyien hitüknek forrásait keresik az eljövetelükkel, hogy megerősödjenek ebben. Ezt legelső sorban a jóságos Istennél találják meg, aki a mindenkori akadályokat legyőzve megszólít bennünket, üdvözítő akaratával reményt és biztonságot ad. Másrészt a forrást jelenti számunkra Szent László példája is, akire ha bátran feltekintünk, azt látjuk, hogy tanít és vezet bennünket a hit útján a céljaink felé, és harmadrészt forrásra lelhetünk a közösségünkben is, amikor megtapasztaljuk, hogy velünk az Isten, csak általa, az ő segítségével tudunk derűlátóan és bizalommal a jövőbe tekinteni.

Szent László tartása

Az evangéliumi részlet Szent Máté könyvéből szólt. Homíliájában az egyházmegye röviden felidézte, hogy húsvét V. vasárnapján a hagyományokat követve miért tisztelgünk László király nagysága, kiválósága, vitézsége és szentsége előtt, hajtunk úgy fejet előtte, mint egy városalapító előtt, aki megtalálta az igazi alapot és sarkkövet akire építkezni lehet, vagyis Jézust. Arra hívta fel a figyelmet, hogy 1914-ben Széchenyi Miklós püspök hirdette ki: a Szentszék jóváhagyta, hogy június 27-én kívül húsvét V. vasárnapja is legyen Szent László ünnepe, egyfajta tanúságtételként a világ előtt, illetve buzdításképpen a keresztény értékek művelésére és továbbadására. Néhány évvel később, a szentté avatás 750. évfordulója alkalmából, 1942-ben Szent László-évet ünnepeltek, a rendszerváltozást követően pedig az érdekvédők, a civilek és a testvéregyházak is bekapcsolódnak az ünneplésbe, 2010 óta pedig egy dátum egyházmegyei zarándoklati nap is egyúttal. Így tehát „a vágy és elköteleződés sokféle irányba rezonált”: egyfelől megerősítette Szent László erényei időszerűségének felismerési feladatát, másrészt pedig azt nyomatékosította, hogy hit alapjaira támaszkodva nekünk is maradandót kell alkotnunk.

Ezután a megyés püspök úgy fogalmazott: a zarándoklat tulajdonképpen egy utazás, mellyel ismételten megilletődünk annak megtapasztalásában, amit Isten értünk tett. Az evangéliumi részletere utalva azt kívánta: az ünneplők tanulják el a farizeusoktól azt a kíváncsiságot, mellyel azok kérdezni merték Jézust, eléje álltak, és türelmetlenül várták a válaszát. Emellett Szent Lászlóhoz hasonlóan, vívják meg a mindennapi jó harcaikat és küzdelmeiket, ugyanolyan tartással, erővel és bátorsággal, mely Szent Lászlót is jellemezte, és amit a Bazilika főbejárati előtti szobra is sugall.

A szentáldozás után a szép napsütésben elindult a méltóságteljes körmenet a hermával, szívmelengető, felemelő érzés volt látni, ahogyan a zászlókat is vivő, egyházi énekeket éneklő hívek, a városi fúvószenekar kíséretével megkerülték a Petőfi-parkot.

Zarándokok

A tavalyi évhez hasonlóan a Székesegyházban tartott misén az idén is ott volt az a zarándokcsoport, melynek 18 tagja csütörtök reggel indult gyalogszerrel a gyomaendrődi Szent Imre-templomtól dr. Dénes Zoltán esperes-kanonok és dr. Szonda István néprajzkutató vezetésével. A Körös partjának mentén haladtak Körösladányon és Újrázon keresztül, majd szombat délben a körösszegi várromnál lépték át a zöldhatárt. Mielőtt megérkeztek volna Váradra, útba ejtették Tarjánt is, ahol Bărbuţ Péter plébános és az ottani hívek fogadták és vendégelték meg őket.

Ciucur Losonczi Antonius