Szent László lovagkirály zarándokút

Szent László lovagkirály zarándokút
Dénes Zoltán c. kanonok, berettyóújfalui plébános egész napos tudományos konferenciát szervezett a helyi Nadányi Zoltán Művelődési Központban Szent László lovagkirály zarándokút címmel. Érdekes előadások hangzottak el, többféle megközelítési szempontból.

Mérföldkőnek is nevezhető az a tudományos konferencia, melyet múlt csütörtökön szervezett Dénes Zoltán c. kanonok. Egyrészt eddig még sohasem fordult elő, hogy Berettyóújfaluban egy időben, egy helyen legyen jelen az ősi, váradi római katolikus egyházmegye és az 1990 után alapított új, debrecen-nyíregyházi egyházmegye két főpásztora, vagyis Böcskei László és Bosák Nándor. Másfelől pedig egy olyan nagyobb szabású, tömegeket megmozgató Szent László zarándokútnak a felvázolása, kigondolása volt a cél, mely valamikor – remélhetőleg nem is az olyan távoli jövőben – a Zágráb-Somogyvár-Gyomaendrőd- Nagyvárad útvonalon haladna végig megvalósuló álomként. Szerencsére előzmények, fundamentumok, próbálkozások léteznek, s itt most nem elsősorban arra utalunk, hogy évszázadokkal ezelőtt a váradi vár híres zarándokhely volt, hanem inkább arra, hogy hat évvel ezelőtt Böcskei László elrendelte: egyházmegyei zarándoknap legyen húsvét V. vasárnapja, 2012 óta pedig Szonda István néprajzkutató és Dénes Zoltán atya kezdeményezésének köszönhetően három napos, körülbelül 100 kilométer hosszú zarándoklatot szerveznek a Körös-partja mentén haladva Gyomaendrőd és Várad közt, mely gyaloglás a hermás körmenetben való részvételben csúcsosodik ki.

Példamutató szent

A múlt heti szimpózium szentmisével kezdődött a Jézus Szíve plébániatemplomban. Prédikációjában Bosák Nándor azt emelte ki: a szentek tisztelete a katolikus vallásgyakorlásnak ugyan nem a leglényegesebb, de azért nélkülözhetetlen része és formája, hiszen azokra az emberek figyelünk és emlékezünk, akik megjárták előttünk azt az utat, melyen való haladásra mindnyájan meghívást kaptunk Istentől. Akinek pedig nincs múltja, az valahogy otthontalanul bolyong a világban. Szent László is egy példamutató szent számunkra, és Bihar különösen őrzi emlékét alkotásai, törvényei jóvoltából. Az áldozást követő rövid hozzászólásában Böcskei László azt nyomatékosította: Szent László ma is szól hozzánk, minden időben vár minket, és tartásával azt üzeni számunkra, próbáljunk mi is olyanok lenni, mint ő. Ezután Dénes Zoltán azon meggyőződésének adott hangot: Szent László eleganciával irányította országát, és úttörő szerepe volt a magyar nép nemzetté kovácsolásában.

Nem víkendezés

A vallásos szertartás után az érdeklődők átvonultak a Nadányi Zoltán Művelődési Központ dísztermébe, ahol plenáris előadásokkal folytatódott a program. Muraközi István berettyóújfalui polgármester azt mondta: bár Szent László csupán 18 évet uralkodott, 1077–1095 között, ennek hatása jóval nagyobb horderejű volt, mert megszilárdította az államhatárokat, és sikeres volt a külpolitikája is, hiszen meghódította Horvátországot, és ügyesen lavírozott a nagyhatalmi törekvések közepette. Folytatva a templomban megkezdett gondolatait, Bosák Nándor úgy fogalmazott: a zarándoklat nem „víkendezés”, ugyanis a résztvevők azért kerekednek fel és indulnak el, hogy elmenjenek egy olyan helyre, ahol többet, értékesebbet találnak, és ennek érdekében készek áldozatot hozni.
Böcskei László kifejtette: azért is rendelte el néhány éve az egyházmegyei zarándoknapot, hogy a hívekben még jobban tudatosuljon annak felelőssége, hogy milyen örökségnek a hordozói és továbbadói. Hozzátette: szórványban még fontosabb az összetartás, és a krisztusi közösség megélése, ezért egyik álma, hogy a hermás körmenet a Székesegyháztól indulva a várba érkezzen. A főpásztor ugyanakkor arról is beszélt, hogy a zarándokok az apostolokhoz hasonlóan az örömhírt viszik a világba, ezért egy értéknek a hordozói. Kilépnek a megszokott környezetükből, és elindulnak valami felé, mely úton végighaladva tulajdonképpen tanúságot tesznek hitükről, és keresztényi identitásukról.

Léleknemesítés

Ugron Béla, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének magyarországi delegátusa többek közt arra hívta fel a figyelmet: a lovagrend nem csupán segélyszolgálat, hanem a léleknemesítés eszméjének a hordója is, a lovagok pedig ott voltak Szent László sírjánál is, bár akkor még nem így hívták őket. Bartha Erik professzor, a Debreceni egyetem néprajzi tanszékének oktatója a szakrális célú migráció típusairól, illetve arról beszélt, hogy mi a szent hely és a szakrális táj. Posán László egyetemi tanár azt domborította ki: a középkorban lovagi eszme szorosan kapcsolódott a katolikus egyház által bevezetett reformokhoz, azonban az ideális lovag kötelezettségei a valóságban legtöbbször nem valósultak meg.

Kiállítás és koncert

Dénes Zoltán Szent László-emlékekről szólt a konferencián, majd az ebéd után Szabó Csaba pszichológus azt ismertette, hogy milyen lélektani tényezők befolyásolják a zarándokutakat. Szonda István a gyomaendrődi vallásturisztikai fejlesztési modellre tért ki, Lakatos-Balla Attila régész pedig a Kanonok-soron működtetett vallásturisztikai iroda szerepéről beszélt. Kovács László Erik egyetemi tanár előadása a Zarándokcsoportok határátlépései a Szent László zarándokúton címet viselte, Ercsényi Lajos pedig az általa vezetett MotorkerékPálosok csoport küldetéséről szólt. Alács Márton kutató a délvidéki Szent László-kultuszt prezentálta, míg Szászfalvi Márta etnográfus református oldalról közelítette meg a vallásturisztika kérdéskörét. Az összejövetelt Somogyi Győző képeiből nyílt kiállításnak a megnyitója színesítette, a rendezvény pedig Kristófi János orgonaművész koncertjével és szeretetvendégséggel ért véget.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter