Szent László halála után is igazságot tett

Akt.:
Szent László halála után is igazságot tett
Vasárnap az Egyházmegyei Zarándoklati Nap keretében ünnepi szentmise és körmenet volt Nagyváradon. Dr. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek volt a főcelebráns és szónok.

Szent László oltárra emelésének 825. évfordulóján a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye a korábbi zarándoklatok alkalmával megszokott programrendet az idén újabb, rendhagyó liturgikus eseményekkel egészíti ki. Ezek között kiemelkedő helyet foglalt elmájus 14-én, a XXVI. Festum Varadinum keretében, a Győrben őrzött Szent László-fejereklye Váradra szállítása, melynek köszönhetően a több mint öt évszázados távollét után szent királyunk- még ha csak egyetlen nap erejéig is- jelképesen hazatért otthonába, egykori nyughelyére. A Székesegyházban már reggel kilenctől fogadták a rendkívül nagy tömegben jövő zarándokokat, akik a Győrből érkezett koponyaereklye, illetve a nagyváradi Szent László ereklye előtt is kifejezhették a szent iránti tiszteletüket.

Körülbelül húsz püspök volt jelen, valamint olyan egyházi és világi személyiségek, méltóságok, mint dr. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Miguel Maury Buendia érsek, vatikáni nagykövet (apostoli nuncius), Ioan Robu bukaresti érsek, dr. Jakobinyi György gyulafehérvári érsek, dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, Victor Opaschi román vallásügyi államtitkár és Kelemen Hunor, RMDSZ országos elnöke, helyi vonatkozásban pedig Pásztor Sándor megyei tanácselnök, Ilie Bolojan váradi polgármester, Claudiu Pop prefektus, Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke és Szabó Ödön ügyvezető elnök.

Megnyílt források

A 11 órakor kezdődött ünnepi szentmise bevezetőjében elmondott háromnyelvű (magyar, román és olasz) köszöntőjében Exc. Böcskei László váradi megyés püspök úgy fogalmazott: a megújulás reményében és Isten gondviselő szeretetébe vetett hittel vár mindenkit felsorakozni Szent László király követésében. „Egyházunknak és a világnak szüksége van arra, hogy egészséges forrásból táplálkozzunk, és jó irányt válasszunk jövőnk építése és biztosítása érdekében. Itt az idő és az alkalom, amikor újból megnyílhatnak Szent László forrásai! Merítsünk ezekből és akkor Isten áldása sem fog elkerülni bennünket!”- tanácsolta.

Ezután Miguel Maury Buendía apostoli nuncius köszöntötte a zarándokokat olaszul, melyet dr. Kovács F. Zsolt, a püspökség irodaigazgatója tolmácsolt magyarul. Elhangzott, hogy Ferenc pápa legszívélyesebb üdvözletét, legbensőségesebb jókívánságát és apostoli áldását küldi mindazoknak, aki e jeles jubileumot, vagyis Szent László király szentté avatásának 825. évfordulóját ünneplik.

Az evangéliumi részlet Szent Máté könyvéből szólt. Szentbeszédét dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek arra építette fel, hogy az élete és tevékenysége legfontosabb momentumait felidézve úgy ábrázolta Szent Lászlót, mintstabilizátor, csodatevő, a lovagi eszmék megtestesítője és legendás hős. A szentistváni mű kiteljesítőjének nevezte Szent Lászlót, megemlítve azt is, hogy a Nagyváradon eltemetett király sírkövét olyan próbakőnek tekintették hosszú időn keresztül, amely mellett kiderül az igazság. „Mátyás királyról azt őrzi az emlékezet, hogy igazságos király volt, de amikor meghalt, odalett az igazság. Szent László halála után is igazságot tett” – nyomatékosította. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: László király egy villongásokkal teli korban kezdte el uralkodását, de stabilitást teremtett Magyarországon. Felülemelkedett a fájdalmas családi emlékeken, mert tudta: az az ország érdeke, hogy a személyes sérelmei mellőzésével adjon új lendületet a fejlődésnek, bontakoztassa ki a szeretet és az összetartozás kultúrát. Királyként a lovagiasság megtestesítője volt, de példás keresztény életet is élt. Ő eszközölte kipéldául Rómában István király, Imre herceg és Gellért püspök szentté avatását.

Arról is beszélt a bíboros: a legendák ugyan nem tekinthetők riportoknak, mégis hiteles képet adnak egy élethelyzetről, a nagy személyiségek jellegzetes vonásairól, ahogy történik Szent László esetében is, akinek a kultusza a barokk korban szilárdult meg. Adjon Isten napjainkban is olyan bölcs, igazságos és erős vezetőket, amilyen ő volt- kérte őeminenciája.

Beszédek

A prédikáció után mondott ünnepi beszédében Semjén Zsolt magyarországiminiszterelnök-helyettes a kereszténység a magyarság és az európaiság egységének a szimbólumaként jellemezte Szent Lászlót. Szerinte a szent király alakja azt példázza, hogy a nemzeti elkötelezettség és a kereszténység nemhogy nem áll szemben egymással, de egymásra utalt. Prohászka Ottokár püspököt idézve kijelentette, hogy tulajdonképpen Szent Lászlóval valósult meg a magyar kereszténység, mert a népáltala érezhette meg a kereszténység és a magyarság egységét. A kereszténydemokratapolitikus különösen aktuálisnak tartja a keresztény evangelizáció és a nemzeti szuverenitás gondolatát ma, amikor „Európa nyugati fele megtagadja keresztény gyökereit”. Olvasatában nemzeti büszkeségre ad okot, hogy nincs más család, amelyik annyi szentet adott volna a katolikus egyháznak, mint a magyar Árpád-ház, és az is, hogy Magyarország első királyát, Istvánt szentté, utolsó királyát, IV. Károlyt pedig boldoggá avatta a katolikus egyház.
Victor Opaschi román vallásügyi államtitkár felidézte: a szent király legendáit a székelyföldi gelencei és székelyderzsi templomok falfreskói örökítették meg művészi módon. Úgy vélte, ha a népeket és felekezeteket olykor szét is választotta a történelem, a szentek szerepe az, hogy egységet teremtsenek, hidat építsenek hagyományok és nemzetek között. Kitért arra, hogy Szent István királyt, a katolikus egyház szentjét 2000-ben az ökumenikus ortodox patriarchátus is szentként ismerte el, Szent László lányát, Piroska bizánci császárnét pedig az ortodox egyház avatta szentté.

Körmenet

A zenei szolgálatot a Székesegyház kórusa látta el, Kristófi János karnagy vezényletével, hozzájuk csatlakozott a piliscsabai Boldog Özséb Színtársulat kórusa Medgyesy Norbert irányításával, illetve a Gyulafehérvári Szeminárium énekkara, Bojtor Attila és Mazai Tihamér kispapok vezetésével. Michael Haydn 44. számú miséjét adták elő C dúrban, valamint felcsendültek népénekek és himnuszok, Szent László énekek, amelyek a középkorban Váradon íródtak, a szent király halála utáni közvetlen időszakban, szentté avatása körül.

Az áldás után a többezres tömeg Szent László nagyváradi hermájával és győri ereklyéjével indult körmenetre, mely a hagyományoktól eltérően idén nemcsak a Székesegyház közelében zajlott, hanem a felújított nagyváradi várba vezetett, az egyházmegye bölcsőjébe. Említést érdemel: bár egy nappal korábban zuhogott az eső, a körmenet idején kisütött a nap a Szent László által alapított Váradon…

Ciucur Losonczi Antonius