Szent László az irodalomban

Szent László az irodalomban
Kedd délután tartotta a Nobilitas Egyesület február havi összejövetelét Nagyváradon. Zalder Éva, a Szent László Líceum igazgatónője tartott előadást: Szent László király az irodalomban címmel.

Az egybegyűlteket Mons. Fodor József általános helynök, egyesületi elnök köszöntötte, aki röviden beszélt a szentelményekről, arról, hogy az egyházi szokás szerint miért áldanak meg mindent ami a szép, jó, nemes és hasznos.

A továbbiakban Zalder Éva magyartanárnő, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatónője tartott egy jól felépített, érdekes előadást, Szent László király az irodalomban címmel. Felvezetőjében arra hívta fel a figyelmet: az irodalom egy tág fogalom, az értelmező szótár szerint minden olyan írott szöveg vagy mű, illetve szóban terjesztett, de lejegyzett alkotás, amit a nyilvánosságnak szánnak. Így például egy most írt bevásárlólista nem számít ennek, viszont ha az 1200-as évekből kerül elő egy ilyen, akkor azt már érdemes tanulmányozni. Ugyanígy lassan oda jutunk, hogy napjainkban egy rövid SMS esetében is megfontolandó, hogy az nem-e irodalmi alkotás… Ha pedig a Szent László-képről beszélünk, akkor tudnunk kell, hogy amit látunk, az nem reális, mert rányomta bélyegét az adott kor szelleme, hiszen Szent László kulcsfigurának számít nem csupán az irodalmunkban, hanem egész magyar kultúránkban, történelmünkben, köztudatunkban. Az évszázadok folyamán születtek veretes, klasszikus szövegek róla; hatalmas és a néprajzkutatók szerint gazdag és értékes a vele kapcsolatos folklórirodalom, és ugyanakkor léteznek a nép ajkán keletkezett, a vájtfülűek szerint nem értékes, viszont az emberek által kedvelt, és a köztudatba beépült alkotások. A 21. században azonban már anakronizmusnak számítana, ha valaki egy nagy ívű történelmi regényt írna róla, a versek sem annyira érdeklik az olvasóközönséget- a bemutatókon általában négy-öt költő beszélget egymással-, a diákokat pedig csak valamilyen csellel lehet rávenni arra, hogy némi érdeklődést tanúsítsanak Szent László életének egyik-másik mozzanata iránt.

Kronológiai sorrendben

Az igazgatónő kronológiai sorrendben, idézetekkel alátámasztva ismertette a főbb vallásos és világi, klasszikus és kétes értékű, a régmúlt időkben keletkezett és modern megközelítésű alkotásokat. Ezekben szó esett a csodatevő királyról, az égiek felé forduló szent királyról, mint követendő példáról, legendák, mondák, dicsőítő énekek, kódexek, epikus művek rajzolták meg az alakját, mutattak rá életének reprezentatív cselekedeteire. Szóba kerültek a gyimesi csángó néphagyományok, példázatok és parabolák, felmerült mások mellett Garai János, Ignácz Rózsa, Tamási Áron, Nagy László, Hamvas Béla és Kodolányi János neve.

Ciucur Losonczi Antonius